(Bokorrímes)
Mese nem volt, e napon megszülettél
Létednek értelme volt… közénk jöttél!
Megszülettél, hogy végre láthasd a saját világod,
Benne volt, hogy majd átélhesd a saját boldogságod…
*

(HIQ trió)
Különös
És különleges!
Lét maga…

Kik vagyunk
És mit akarnók?
Lét maga…

Nem tudod
Mit rejt neked lét!
Lét maga…
*

(senrjon trió)
Tizennyolc vagy, csak ennyi
Felnőtt lettél, anyukád tudja?
Nevelés vége…

Anyukádnál bent laktál,
Mostanra felnőtt lettél… immár.
Nevelés vége…

Múltad még nincs, gyermekkor…
Más vagy mint mások, de vajh’ milyen?
Nevelés vége…
*

(Kínai versforma, „Vágyódás délre”: 16 szótag "Shiliuziling" 1
7 3 5 rímképlet = aaxa)
Hely
Sem ismert, lét még kétely…
Megleled!
Létben, nincs zsindely…
*

(LIMERIK)
Kérdés-válaszokat tán’ leled,
Szeresd Anyukád, ott van neked.
Míg éltek… szeretet!
És Isten emleget!
Most, anyukád családod neked.
*

(3 soros zárttükrös duó)
Tapasztalásod, gyűjtsd egy életen át, fordítsd az a homokórát,
Ha nincs más ott van Anyukád... de forgasd rendesen a homokórát…
Tapasztalásod, gyűjtsd egy életen át, fordítsd az a homokórát.

Válaszaid, vagy valahol-néhol megleled,
Rágd át magad rajta, mert azt bizony jólteszed…
Válaszaid, vagy valahol-néhol megleled.
*
(leoninus)
Figyeld, hogy ne állj szemben világ hívságával, de élj Te a saját kívánsággal.
Nagyjából más vagy mint mások, közelben… harci árkok… jót nem kötik össze pántok!
Ha találkozol, ki hasonló teveled, kezdeményezd, mert barát bizony kell neked.
Figyelj arra, hogy ne hagyd magadat becsapni, mert pocsolyavízben víziszony úszni!
*

(Tíz szavas)
Ha sikeresen megtalálod világban a helyed,
Akkor neked szép életed…
*

(Bokorrímes duó)
Izácska tizennyolcéves, ó, már nagy-kis csillagvirág
Az én Istenem éltesen, legyen neked gyertyavilág…
Kérlek, majd érezd léted örömét, benne szeretetet,
Az együttműködést is mutass másnak… ez is szereted.

Már felnőtt lettél, próbálj meg ehhez alkalmazkodni,
Légy és maradj erős, még bajban sem jó létbe rogyni…

Vecsés, 2024. augusztus 1.- Kustra Ferenc József – versem íródott: Ghica Izabella Iasmina (2024. augusztus 3. -i) 18. születésnapjára… mert vége a boldog gyermekkorának… Vajh’ majd mi lesz?

...

Pirkadatkor úgy várom, hogy már reggel legyen,
Megyek, hozok neked virágot, hogy friss legyen…

Én hozom Neked, örömet szerezve Neked.
Álmomban ragyogsz, közben belém ivódsz.
Én bizony szeretem a szerelmedet, a szerelmi becsületed.

Kedveske, én nappal is szeretlek, nemcsak a vak éjben,
De óhatatlan, hogy nagyon izgalmas vagy az éj-fényben…

Lányok, asszonyok, nők, ismeretlenek vagy ismerősök…
Megvallom Neked, hogy a hétköznapokban vagytok hősök!

Édeském, Te jól őrződ az otthoni sparheltod… szeretem az álmod…
Nos, megyek is virágod, sárga rózsa csokorért… nagy, mint az álmod…

Vecsés, 2026. március 3. – Kustra Ferenc Józse - írtam: „Itt a nőnap” c. versem átirataként.

...

Neked, nekem is…

Kedveske, én nappal is szeretlek, nemcsak a vak éjben,
De óhatatlan, hogy nagyon izgalmas vagy az éj-fényben…
Pirkadatkor úgy várom, hogy már reggel legyen,
Megyek, hozok neked virágot, hogy friss legyen…

(3 soros-zárttükrös)
Ti magatok is egy kedves és törékeny virágszálak vagytok,
Reggel, még a nap sugára is nagy élvezettel süt le rátok...
Ti magatok is egy kedves és törékeny virágszálak vagytok.

A férfiak marcona lelke csak, nálatok keresheti vigaszt,
Aztán már kiolvashatod, hogy csak téged szeret, mint valós „igazt” ...
A férfiak marcona lelke csak, nálatok keresheti vigaszt.

(Septolet)
Álmomban ragyogsz,
Nem csavarogsz,
Belém ivódsz!

Tiszta a szíved,
Retteneted,
Nincs neked.
Van, szerelem-becsületed.

Te vagy kicsim, aki őrzi a családi tűzhelyt,
Szerelmes szívünket belengi, mint életműhelyt.
Jó Teveled a nagy szeretet, megyek virágért,
Hogy bizony legyen több neked, de most egy csokorért...

Vecsés, 2020. március 2. – Kustra Ferenc József

...

(Septolet!)
Összetalálkoztunk,
Nem ocsúdtunk,
Végül csalódtunk…

Bálint nap is hatott,
Szerelmünk virágzott.
Világlott,
Lassan elmúlott.

(Senrjon)
Tán’ tévútra kerültünk
És megoldást, messze kerültünk.
Gyönyörű… múlott!

(3 soros zárttükrös)
Mikor kezedet fogtam a szívem is beleremegett,
Sokszor biztosítottalak, hogy bírod a szerelmemet…
Mikor kezedet fogtam a szívem is beleremegett.

Te voltál a közös cselekedet,
Én vagyok már nekünk emlékezet…
Te voltál a közös cselekedet.

Pedig én emlékszem, hogy szép napokat éltünk meg,
Az a fránya sors ellenünk volt, nem könyörült meg.
Mikor szemedbe néztem lelkem szárnyalt élvezettel, sőt repdesett,
Ezt szerettem volna folyton átélni, de fránya, ilyt' nem engedett…

Mosolyod még ma is az íriszemen táncol,
De már nem vagy, hanem mentél... már távol, máshol...
Eltávolodtál, szerelmünk igazságától.

Pedig lehettem volna csak a Te poétád,
Versben írhattam volna meg neked tirádát.
A fránya úttalan útra kényszerített minket…
A fránya, végső magányba kényszerített minket!

(3 soros zárttükrös)
Jön már a Bálint nap, de rád, már csak emlékezni tudok,
Szerelmünk elmúlt, rád szeretettel emlékezni fogok…
Jön már a Bálint nap, de rád, már csak emlékezni tudok.
*
(Senrjon)
Kapcsolat belém égett,
Szívembe örökre benne laksz!
Sorsom, ezt írta…

Vecsés, 2019. február 8. – Kustra Ferenc József – íródott Alloiostrofikus versformában.

...

Próbáltam már elmondani neked,
mit is jelentesz, de nincsen szavam.
Nagyon, nagyon ? csak ennyit súg szívem,
szüntelen zeng legbelül e visszhang.

Nem tudom, hogyan mondhatnám el még,
Csak érzem: mióta vagy, más lett minden.
Fény ölel át, s a világ is szebb rég,
mert benned nyugszik meg fáradt szívem.

Mint kismadár költöztél szívembe,
fészket raktál, s többé nem üres már.
Belül kibélelted szeretettel,
s jóságod minden fájdalmat kizár.

Keresem a szót, mi elmondhatja:
nagyon, nagyon... ennyit mondhatok ma.

Siófok, 2025. február 8. -Gránicz Éva-

...

Legott, ahogy tűntél Amanda
Szívem, majd görcsbe állt… bánatba!
Magányom sikoltott,
Nyögést is hallatott.
Dallam, magát itt visszahúzta!

Nem tűntem el, csak útra keltem,
Utazáshoz nem volt nagy kedvem.
Beteg édesanyám várt,
Ez nem tűrt halasztást.
Tudom fájt, de ezt kellett tennem.
*

Tőrt döftél szívembe, lelkembe,
Sarkaddal tapostál testembe…
Nevetésed… dallam volt,
Sírásom is… dallam volt.
De halkult, míg elhalt csendembe.

Okos vagy, érzem ezt megérted,
És belát, megenyhül a szíved.
Mihelyt lehetséges,
Jövök hozzád édes!
S elmúlik mind, mi bántott téged.
*

Éltem, mint bormámorba bele…
Esőcsepp áztatta szemem tele…
Csak nyomok betonon,
Lelkem föladotton…
Miután elmentél… ürese!

Ne igyál, az nem tesz jót neked,
Ha megyek, nevet majd a szemed.
Üresség nem örök,
Egyszer csak megjövök.
Együtt sírunk, nevetünk veled.

Vecsés, 2024. szeptember 13. – Siófok, 2025. szeptember 27. Kustra Ferenc József- íródott romantikus LIMERIK csokorban. Én írtam a páratlanokat, a párosok: Gránicz Éva munkája.

...