Meditált a szerzőpáros, versben és HIAQ –ban.

Csend, nyári meleg szél.
Magányos vízlelő a kút,
Társaságra vágyott.
*

A kút káváján ültem és beleesett egyik szavam!
Utána ordítottam, jöjjön ki de, nem volt hatalmam.
Viszont a saját visszhangot, jó hosszasan... csak hallottam!

A szó belé esett,
Vagy talán benne fogant meg?
S a visszhang a remény.
*

A mélység jól elnyelte a szavamat,
Én a víztükörben néztem magamat!
Sirattam megfulladt, halott szavamat.

Csalfa, hiú remény.
Megcsalt. Csak álom. Tán az sem.
Amit ér az könny s bú.
*

Sajnálom, mert jó és kedvenc szó volt,
Nekem eddig tisztelettel hódolt…
Most már így, a lenti csönd fölbókolt!

Azt mondja, hogy szeret,
Nem igaz, én úgy gondolom -
Megfulladt már a hit.

Vecsés, 2015. szeptember 17. – Mórahalom, 2017. december 27. -Kustra Ferenc- A verset én írtam, a HIAQ –kat szerző-, és poéta társam, Farkas Tekla.

...

Cél nélkül vándorlónak talán békésen nyájas az arca,
De, ha ránézel orcájára, gonosz vigyor ülhet rajta.
Éjszaka a párnámon, éber lelkem oly’ bús, bánatos,
Mindenek cikáznak az agyamba… bolond gondolatos.

Jaj, de nem érzi az eszem, hogy fekete a kedvem
Várom, hogy majd kitisztul gondolatim. Ezt, remélem.
Szerte szétszórt életem, talán így lehetne nyugodt.
Ne járjak úgy, mint ki százért nyúl, de egyet sem fogott.

Nyári nap már nem képes, tavaszi magasságán ragyogni,
Nekem is, csak míg élek van időm dolgaim elvégezni.

Hisszük vagy sem, haláli téboly az életünk,
Rossz döntéssel, koppanva földet is érhetünk.
Döcög, avagy vadul-örülten hajt veled a szekér,
Előbb-utóbb élted, halálos sóhajjal földet ér!

Vecsés, 2014. április 4. - Kustra Ferenc József

...

(3 soros-zárttükrös)
Kétfélével írok, pennával és töltőtollal,
Fejem meg tele van jobbnál jobb gondolatokkal...
Kétfélével írok, pennával és töltőtollal.

(Bokorrímes)
A pennámat én kék tintába mártom,
A golyóst meg feketével használom...
Papíron, ha percegek, ezt imádom.

nagyon is esteledik, és sejtelmes árnyak futnak a falon,
A Nap is elért útja végére... lebukik a horizonton.
Én most is írok, gyorsan kapok a kellemes, esti alkalmon.
*

(Senrjú)
Míg írok, álom
Világa vesz majd körül...
Nektek írok most.
*

(3 soros-zárttükrös)
Lüktető érzelmek,
Álmatlan éjjelek...
Lüktető érzelmek.

Mint zubogó forró-vízforrás tör ki a mélyemből...
Szűrödnek ki fényes gondolatim a sötétemből...
Papírra ugranak... maradnak a tollam hegyéből.
*

Időnek írok,
Vélem, hogy majd megmarad.
Olvasók hada...
*

Nyakamat önsajnálatom korrodált, rozsdás-vas lánca fojtja,
De segít nekem a tentás tollam hegyének vitus- tűztánca,
Ahogy tenta, a papír oldalakat sorra-rendre mázolja.

Indulnék és is a fények végtelen útján,
Haladnék óvatosan, de nem vonakodván...
Indulnék és is a fények végtelen útján.

Ajkamon kinyílnak az újabb és újabb, kinyílt szóvirágok,
Ezt adom példának, és isszák szavaimat a tanítványok...
Ajkamon kinyílnak az újabb és újabb, kinyílt szóvirágok.

Elhalkul a sok-sok hang, a csendem várában,
Én vadul kergetem a percet, magányában...
Elhalkul a sok-sok hang a csendem várában.

Vecsés, 2015. július 11. – Kustra Ferenc József

...

A vágyakozásban, a szerelem ó, minden mást kiszorít
Főképp a gondolatokat és mindent a szívhez viszonyít...
A szerelem a feminizmus kerékkötője.
Ámor meg a fetisizmus... jól hasba lövője…

De, szép is ha, vadul… szerelem…
Nincs benne önuralom... nekem.

Vecsés, 2015. március 3. - Kustra Ferenc József – a szerelemről…

...

Kikötő Mesterné! Énnekem
Öröm, hogy kikötődre leltem!
Vágyam, mint egy vihar,
Beléd hatol… Pazar!
Árbocomon lenned… élvezem.

Ágyba visszük az árbocot is,
Beléd is horgonyozok… csakis!
Kutadba áll árboc,
De nem hajóárboc.
Part nem is kell… mi ketten mért is?

Kéjed érintése elsodor,
Szád csókja vágyamat felkotor...
Lepedőn hajózunk,
Finomt' beléd rakunk!
Élvezet hangok... lelket kotor.

Gyűrött lepedőd, élettenger,
Rajta hullámzott a csóktenger.
Élvezet hullámzott,
Majd összenyálkázott.
Gyűrött lepedőn volt, kéjtenger.

Én még maradnék, de kikötő
Honállomás fékező erő.
Lepedő, mosásba,
Nincs több dolga házba…
Majd új kikötés... tán' vakmerő.

Vecsés, 2018. augusztus 24. – Kustra Ferenc – Erotikus jellegű LIMERIK csokor

...

Hétköznapi pszichológia

(senrjú)
Kérlek, adj nekem
A tudásodból csöppet.
Én jól elteszem.
*

(6 soros szakversszak)
Hatvan éves kor alatt, még egyszerűen nem is lehet bölcs az ember,
Ezért célszerű figyelni és lehetőleg megfogadni öregek tanácsát.
Persze a korral együtt -ki milyen, olyan- sem lesz mindenki bölcs ember,
Meg
A tanácsok elutasításával sem kell megsérteni a tanácsadóját.

Aki meg fiatalon csak az észt ossza, más szemében nem bölcs ember.
*

(septolet)
Sors egyenetlen,
Nehéz,
Döntés kőkemény.

Mindenkinek egy útja van
Göröngyös,
Rögös,
Éljük le tartalmasan.

Vecsés, 2020. június 10. – Budapest, 2020.07.16. - Kustra Ferenc József – íródott; 6 sorosban – a senrjú –t és a septolet –t szerző-, és poéta társam írta: Gani Zsuzsa és a címe; „Döntés”

...