Már elfáradtam s tudom én vagyok a vesztes,
Már nem bírom ezt a fájdalmat amit nélküled keresek!
Kidobtál egyik napról a másikra ,
Mint egy szemetet a kukába.
S én most már nem küzdök érted,bármennyire is szeretnék.
De még ezt had mondjam el:SZERETLEK KEDVESEM MINDÖRÖKKÉ!!!

...

A szerelem elszomorít
Hogyha az élet t?led elszakít
Szeretni csak téged lehet
Mert te vagy a világon a legszebb
Az életem érted feláldozom
Remélem örökké veled maradok
Nem tudok nélküled élni
Mert ha elmész, szívem elkezd félni
És összeroskadok egymagamba
Hogyha örökre elhagysz
De tudom hogy szeretsz te engem
Mert ha ott vagyok gyorsan ver a szíved
Szeretlek, és nem kérek mást csak szeress
És örökkön örökké legyél velem!

...

A szerelem az éhség
A szerelem a féltés
A szerelem a minden
A szerelem te vagy nékem
Kék szemednél szebb nincsen
Gyönyör? hajad lebben a szélben
A mosolyod megdobbantja szívemet
Te vagy az egyetlen életem
Nélküled én nem létezem
Mert te vagy a szerelmem
Te vagy számomra az élet
Te vagy kiért meghalnék tényleg

...

Ugyanaz a fájdalom
Ugyanaz az érzés
Ugyanaz vagyok
Csak veled egész

Egy éve hogy megismertelek
Egy éve szólnak szívemben versek
Azóta nem felejtettelek
Mert egy éve hogy szeretlek

Azóta rád gondolok
Mást már nem akarok
Azt akarom hogy örökké veled legyek
Hogy a világ a miénk legyen

Az érzések nem múlnak
Az életem csak te vagy
Akarok örökké veled lenni
De nem akarlak elveszíteni

Kérlek maradj velem
Szép kedvesem
Az élet csak veled szép
Nélküled nem vagyok egész

...

Kálmán Zoltán:
Mindörökké szerelem!

Írom a levelet, mondogatom a nevedet,
Reménykedve mondom ki ,hogy szeretlek!
Végtelen a szerelmem melyet ígérhetek
S amit nem felejthetünk el sohasem!

Mit jelent neked az érzésem? Bennem nem hiszel?
Várom ,hogy átölel egyszer, én keresem szüntelen!
Kimondatlan szó az életem amiben élhetek
Reménytelenül szeretem! ? az aki kell nekem:
- Mindörökké szerelem!

Ez a szó a SZERELEM! Ami reménytelen,
Ami nem hagy még élni sem,
Keresek egy álmot amiben hiszek
Keser? minden perc amit nélküled töltök el!

Ibolya! Szeretlek téged, várlak téged,
De nem lehetsz az enyém soha sem,
Nem lehetsz boldog nélkülem sem talán
Legyél boldog végig az életed során!
Ez egy mindörökké szerelem!

Szívem érted él, várlak én,
Emléked oly sokszor visszatér
Remélem vársz te még,
De elmentél nincs már remény!

...

Ülj le mellém dallamos esti fény
vágylak mint ölelést síró hang
félhomályba burkolózott remény
nézi lopva, hogy áldozom magam.

Gondolatom untalan falnak szalad
tengerek jéghideg mélye ha bánt
hiszem és vallom az álmom szabad
érintésed nélkül elmém visszaránt.

Felúszom újra ha van éltet? szód
élni taníts meg lobbanékony hit
boldogan sodorna veled a sors
nélküled ölel? magány szorít.

Pillanat játéka igéz? szép szemed
elhagyott párnád fejemnél pihen
mostantól szobánkban ne lássak teret
? tudja kívülem combod íze milyen.

Eldobom messze, csak kín a képzelet
bújtattam tested ha széllel dacolt
nélküled lángra gyúlt szép ígéretek
nem lesznek, épp ezért fáj ami volt.

Ide már testem csak hálni jár haza
poharad rúzsnyoma ?z, és csábít
Ajkadon pihen? gondolatom halad
Szádra az itt maradt csókom áhít.

Én leszek a reggeli pillanatod is
beleszólok halkan füled nyaldosom
telefonod búgása zavaróan hamis
hang nélkül nem jön a várt oltalom.

Megrekedt ágyunkban bársony illatod
kizavar nem hagyva nélküled éjszakám
hajnalok fényében zavartan baktatok
arcodat keresve haragját ontja rám.

Megfagyott otthonunk jégvirág tanyája
vadludak csábítottak repülni délnek
mosolyod itt maradt szívembe bezárva
most naponta dél felé imádkozva élek.

Parázsként kihunyok álmaidból lassan
új tüzek nem gyúlnak a kiégett hamun
terveink, vágyaink soha fel nem adtam
lelkemben örökre itthon látom magunk.

...