Bárhogyan is szeretnéd
Nem lehet feledni
Ahogyan szemeiddel
Reám tudtál nézni

Nem lehet feledni
Ahogy megfogtad kezemet
Érintésed olyan volt
Mint a szerelmes lehellet

Nem lehet feledni
Ahogy ketten az ágyban
Ábrándoztunk a jöv?n
És az esküv?t vártam

Százszor is elterveztem
Elgondoltam, éreztem
Hogyan fogom veled
Leélni az életem.

Most nem vagy nekem,
De tudom neked is hiányzok
Hajnali kett?kor is
Megnézed e fiókot

Várod hogy írjak,
Várod a verset
De nem látod hogy a fiú
Minden sornál szenved

Nem megy olyan könnyen
És nem is azért nehéz
Mert nincs már téma,
Nem fog az ész

Tudd meg drága,
Ennyi az akaratom
Azért nehéz írni:
Mert szeretlek még, nagyon.

...

Sorry

Ma véget ért egy álom,
Már nem fogom kezed.
Szabad vagy, bármit megtehetsz.
Hát légy boldog, ami mellettem nem lehettél,
Talán majd egyszer találkozunk újra,
És tényleg a szemedben láthatom azt amit \\\' Boldogságnak \\\' hívnak.
Sajnálom, hogy így ért véget,
Nem én vagyok neked a minden.
Csak átutazó voltam, viharos szívedben,
És ezeket a hullámokat én nem csillapíthattam le.
Most már nem szólok bele miképp cselekedsz,
Csak remélem megtalálod azt kit igazán szerethetsz.
És sajnálom, hogy bennem ezt nem lelted meg....

...

Gondolataim, még mindig ott járnak veled,
Tudom,hogy Téged már felejtenem kéne,
Hisz szíved,már rég más tulajdona lett.

Vérz? szívem, még mindig utánad eped.
Pedig tudom, hogy a Te szívedben soha,
Nem volt hozzám semmi érzelem..

Egy test voltam Neked semmi más,
Amivel érzelem nélküli vágyaidnak,
Busásan tehettél eleget.

De nem vetted észre azt, hogy a
Szenvedély, amit mutattál irántam,
Szívemet megsebzed vele és,
Bánatot okozhatsz ezzel nekem.

...

Biztos,hogy levelem ha meglátod,
Olvasás nélkül kitörölöd!
Tudom nem kellene nekem írni neked,
De szívem nem nyugszik!

Attól függetlenül, hogy becsaptál,
Megaláztál, kihasználtál,
A szívem még mindig utánad kalapál!
Lelkem, mint egy összetört tükör,

Ahogy a tükör darabocskák,
Fel-felcsillannak el?ttem,
Ebben a kis csillanásokban,
Meg-megjelensz nekem!

Sok-sok apró csillanás,
Ami meg-megjelenik el?ttem,
Ez a millió csillanás,
Ami tükrözi lelkemet!

Összetört szívem,
Darabokban hever,
Amit neked köszönhetek,
Hisz ezt Te tetted velem!

...

Kapcsold be a zenét, hallgasd,
Közben nagyítsd ki a képem,
Nézz mélyen a szemembe,
Megtalálod benne a csillogást,
Amit neked köszönhettem!
Ez a Te érdemed!


Nézd a mosolygós boldog arcomat,
Ez a boldog mosoly is a Te érdemed,
Te hoztad nekem a der?t és a mosolyt az életemben,
Amit szintén Neked köszönhettem!

Nézd ezt a testet, mi tele volt vággyal,
A vágy amit csak t?led vártam!
Nézz végig rajtam,
Ami egy n?ben meg kell, hogy legyen,
Azt megláthatod rajtam!

A szememb?l a fény mostanra már kihunyt,
Az arcomon a boldog mosoly már lefagyott,
Testem kilóról kilóra fogyatkozik,
Mert,hogy tudom, Te már az enyém nem lehetsz soha!!!

Fogadd el t?lem ezeket a képeket,
?rizz meg Így engem az emlékezetedben!!!
Te voltál a férfi kiért t?zbe mentem volna,
De tudom, hogy számomra Te elérhetetlen vagy!!!

...

Hónapok elteltek, hogy azt mondtad nekem,vége!
Elteltek hónapok, hogy nem láttalak Téged!
Azt hittem az id?, gyógyír lesz sebzett szívemnek,
De a sebek csak nem gyógyulnak,még mindig véreznek!
Egyetlen gyógyír, mi szívemet gyógyítja,
Egy-egy levél amit kaphatok még t?led!
Tudom ennél többet nem várhatok t?led,
Mert tudom szíved másnak adtad, Én nem férhetek bele!

A levél mit kapok t?led, kicsit jobbá teszi létemet.
Szívemnek ez gyógyír ezt köszönöm Neked,
Igaz, sokáig nem tart a gyógyír, szívem újra csak vérzik!
Reményem, ami volt hónapokkal ezel?tt,
Hogy még talán enyém lehetsz, úgy mint azel?tt!
De ez a remény elszállt, már nem is remélhetek,
Hogy egyszer megint úgy mint rég egy kicsit az enyém lehess.

...