Minden ember hiszi,
a jó csók ritka,
de ha helyzet idilli,
korán sem rossz: inkább prímA.

Ha nincsen semmi z?r,
s a lányban nincsen dac,
akkor megsz?nik az ?r,
s két lélek már egy kupaC.

Két száj találkozása,
immár szent egyesülés,
a jó csók próbája,
nem más mint a nyelvezéS.

A tettek beszélnek,
minden más múlandó,
ha egymással betelnek,
az minden, csak nem hiábavalÓ.

De állj! Micsoda baromság,
írhatnak bármit a költ?k...
már holnap semmissé lehet a világ,
de a jó csók: az öröK.

...

Tudom, hogy szeretsz mégis fáj az élet.
Tudom, hogy élsz mégis láthatatlannak néznek.
Tudom, hogy kedvelsz mégis megbántottál
S, kedvesen, édesen átkaroltál
Tudom, hogy megbántad mit tettél
S, kedves hívószóra, mosolyra vágytál.
Néztél engem olyan, kedvesen, mámorítóan, édesen
S vártad azt, hogy megint minden rendben legyen.


Tudom, hogy ezt nem így akartad
Mégis megbántottál igazán
S, nem tudtam mit tegyek egy igazán szomorú éjszakán.
Tudtad, hogy nagyon rossz lesz mit tenni akartál
De te mégis belevágtál
S, nem foglalkoztál véleményemmel mit akkor eldobtál.


Tudtam, hogy megpróbáltál mindent helyrehozni
De ez nem ment igazán
Mert szívemet elraboltad
S tudtam csak TE érted dobban, igazán.
Szívemet nem fogadtad el hanem hanyagul eldobtad
S néztem vágyakozva utánad
Hátha meggondolod magad.

...

Szinte már ezer éve,
hogy elmentem a hegyek területére.
Igen, Bükkszentkereszten voltam,
s a barátaimmal szórakoztam.

Akkor jött egy lány,
kinek kiléte számomra talány,
Túrázgattunk a sötétben,
s a lány kicsit sem félve,
törte az utat el?re,
el?re a rengetegbe.

A lány mögött menvén,
szemem, s lámpám ottmaradt a fenekén.
Majd beszélgetésbe kezdtünk,
sokat incselkedtünk,
S még többet nevettünk.

Ezek a napok megragadtak,
és még élek megmaradnak,
megmaradnak bennem,
S ha rá gondolok, jó lesz a kedvem.

...

Voltam gazdag, mikor egy szóra megvolt minden,
Voltam szegény, mikor egy falat kenyér annyi sincsen,
Voltam boldog, mikor felh?tlen volt minden,
Voltam szomorú, mikor semmi vigasz nincsen.

Voltam vadász, mikor átvertem minden lányt,
Voltam áldozat, mikor átvertek mint egy lányt,
Voltam er?s, mikor nem volt ki bánt,
Voltam gyenge, mikor még a szél is bánt.

Voltam sokszor fent és lent,
Voltam sokat fent és még többet lent,
Voltam rossz és még többször jó,
Volt, hogy megkérdeztem: ez kinek jó?

...

A szerelem bársonyos talaján lépkedek feléd. Kinyitottad a szíved kapuját,belépek Én. Vágyakozó szavaid suttogod felém, Tágra nyílnak a szemeim, szerelmed izzó lánggal ég. SZERETLEK!- A lelkem, szívem érzi, Finom éjszakák, a szapora szívverésem is jelzi.T?z van bennem, boldog vagyok. Szerelmes szíved a szívem mellett dobog.

...

Érz? és szerelmes ember vagyok. Ki Neked szerelmet ad és T?led is azt kapok. A szívem szaporán és serényen dobog. A világ kincse ez Drágám-köszönöm, mindig szerelmes vagyok!

...