Reggel lovam zabolom,
S stráfkocsi előtt dolgoztatom…
Széna vacsora.

Reggel zabot kap, mert húzza a terhet, este pihen, illatos szénát eszeget.
*
Este még megpaskolom,
Majd bemegyek, más dolgom nincsen.
Asszony vacsora…

Hálás szívvel megpaskolja, majd bemegy a házba, őt is vacsora várja…

Vecsés, 2025. július 11. – Siófok, 2025. július 18. -Kustra Ferenc József- írtuk: kétszerzősnek. A senrjonokat én írtam, a leoninusokat Gránicz Éva szerző-, és poétatársam.

...

Köd, délibábot játszik,
Képzelteti is, hogy világít…
Elázott kabát…

Utca dermed, csöndesül,
Párás ablak mögött emlék ül...
Megfagyott reggel...
*
Otthon vár forró fürdő,
Legelőm a forró kakaóm…
Csókos vacsora…

Falakon árnyék rebben,
Kiskanál dalol a csészében...
Mézes ölelés.

Vecsés, 2025. július 11. – Siófok, 2025. július 18. -Kustra Ferenc József és Gránicz Éva, - írtuk: kétszerzősnek, senrjon csokorban.

...

TANQ csokorban írta meg a szerzőpáros

Feketén, földig ér
A vizes, felhő halmazat!
Fölénk gomolyognak.
Csak szórja a sűrű könnyet,
Súlyától a felhő görnyedt.
*
Látszik, áradat lesz!
Mindenki bújna fészerbe…
A mezőn, csak fű van.
Úgy permetezi a földet,
Mossa mezőket, erdőket.
*
Villámok lecsapnak
És követi, mély morajlás!
Kutya, házban vonít.
Áztatja a magas hegyet,
Az elbújó Napra nevet.
*
A közeli hegyen
Látszik a jövő vihara.
Ormot, felhő takar.
Esőcseppje szántást bevet,
Landol, minden tetőn zörget.
*
Hirtelen kezdi az
Eső. Vad zuhogás. Ömlik.
Óriás jéglabdák.
Látni a bárányfelhőket,
Sugározzák a jókedvet.
*
Száraz föld már tele.
Mindenhol, minden vízben áll.
Nap már kikukucskál…
A napsugár megölelget,
Visszahozta a meleget.

Vecsés, 2016. május 21. – Kustra Ferenc József - A HIAQ –t én írtam, a verset alá, a szerző-. és poéta társam Szedő Tibor. A vers címe: „Zivatar.”

...

Vitorlás hajó volnék, de vitorlám szakadt
És szellő sem rezdült.
Szelném én a vizet, de bizony helyben maradt
Lelkem és megrendült.

Fölismerem, a vitorlások kora lejárt,
Ez hajó már nem sikk.
Szakadt gályák, lékkel küzdenek, sok-sok rabbal,
Izzadtságon siklik.

Globalizált fogyasztói társadalomba,
Evezni nem lehet.
Mert a nagyok, liberalizmus hívek hada
Fújja a vad szelet.

Elveszejtik végleg, értékőrző hagyományt,
Lekopaszítják a létet.
Összeveszejtik ősi, régi családokat,
Bizonytalanítsák létet.

Én ehhez már nem alkalmazkodok.
Én csak úgy a lét szélén surranok.
Társaimmal együtt elhamvadok,
Történelemből… kihullajtatok.

Vecsés, 2005. január 22. – Kustra Ferenc József- írtam: önéletrajzi írásként.

...

Erdei tisztáson lehetnék én tűző sugárkéve
Ami aztán vakítás volna sokak-mások szemében…

Esteledő homályban lehetnék én még szép bíborszín,
Az est meg ha hagyná, lehetnék bíborban világ-külcsín…

Hmm… ekkora fények nincsenek is, asztalom lehetnék én gyertyafény is
Lehetnék, világitást lobognék, kis méret, kis boldogság... állva is.

Környezetemben, pusztán tiszta megalázás minden napom,
Küzdve, hogy legyek valaki, így töltöm összes minden napom…
*

Lám! Minden lehetnék, küzdők nagyon, de ez mind semmi…
Fizikális vagyok, de már nem is akarok lenni…

A tegnapi húsvét hétfő, maga volt tán' végső alázásom,
Rosszul voltam, kókadoztam, vártam… mikor jön már a kaszásom?

Vecsés, 2025. április 22. -Kustra Ferenc József- írtam: önéletrajzi írásként.

...

Filozofikus hétköznapi pszichológia…

(szakversszak)
Minden döntés, maga az idő, pillanat és eltelik az idő.
A magány is ravasz, mert a társtalálás épp’ megy, messze egy arasz.
Persze kinek, hogy megy az idő, sőt van olyan, hogy genyón lekezelő
És
Még az is játszik, hogy idő csupasz, de lehet, hogy szemétűl pimasz!

A döntés sora nehéz, lehet nem kedvező, baj, ha lefékező.
*

Nem segít,
ha döntés lefog.
Lassulunk.

Magány hajt,
társat űz vakon.
Messzeség.

Az idő,
rongy módon játszik.
Ránk se néz.

Vecsés, 2024. október 29. – Siófok, 2025. május 5. -Kustra Ferenc József- írtam: filozofikusan, pszichológiai szakversszakban. Szerző-, és poétatársam, Gránicz Éva: a HIQ-kat írta.

...