Komolyos humorban…

Kósza gondolatim röpködnek, mint vak-varjú sereg, a levegőben,
Maradékok, meg utánuk mennek, de észlelem, eltűnnek az légben…
Mit tegyek, mit tegyek eme súlyosocska helyzetben, nézek felfele,
De nem látok már egy vak-varjút sem, gondolatokat biztos elvitte…
**

Talán fejedre kéne tenni egy gondolatfogó kalapot,
Vagy kicsi, rövid madzaggal kötni őket: „ne repülj, maradj ott!”
De lehet, csak pihennek fent egy villanypózna tetején,
S majd visszajönnek, ha agyad újra bekapcsol a helyén.

Szélfútta gondolatok, szállnak, mint nejlon zacskó a parkban,
Kapok utánuk, de csak billegve botlok a tarkaságban.
Meglehet, elbújtak egy kávéscsésze aljában,
Vagy csak szabadságra mentek… egy okosabb agyban.

Vecsés, 2025. május 22. – Siófok, 2025. május 23. -Kustra Ferenc József- írtuk: 2 szerzősnek. Az első versszakot én írtam, a többi Gránicz Éva poéta-, és szerzőtársam munkája!

...

Hétköznapi pszichológia…

(Bokorrímes duó)
Hiába ír szűzi kéz, hiába lágy a gondolat-melódia,
Sunyin oson, lopakodva tép, minden átrág… idő paródia…
Remény sokszor olyasmi, hogy bizony, csak kétesen csillan,
Forrását ennek kitapasztalni? Akkor honnan villan?

Lágynak tűnő melódiák, üresen konganak,
Vadóc futamok, szerencsétlenül csak bénáznak…
Ha olvasás közben veszel egy mély levegőt,
Közben érzed, ártatlan a lelked, meggyötört.
*

(Leoninus trió)
Persze lopakodva is lehetne verset írni... minek? Egy torzszüleményt, pl. kinek?
Éreztél Te írás közben lelki fájdalmat? Kaptál Te mocskolódó rágalmat?
Kívánkoztál te már messzi fölre? Volt e benned érzés, hogy ezt akkor örökre?
Mikor egy újabb sort leírtál, mert alkotsz… érezted: nem jó, mert ezzel hivalkodsz?

Poéta sorokat írjon és ne rágódjon!
Poéta verseljen és szavakkal csencseljen.
Poéta vezesd népet, utat mutass, szépet.

Állítják a nem javítható ’hívők’, nem gonosz világ... csak teret nyert a másság.
Én meg üzenem ’hívőknek’: káosz a világ, pusztítja emberiséget, kórság…
Az emberi társadalmaknak van rendje. Így nem elintézhető: egye-fene!
*

(senrjon trió)
Bármily’ a helyzet nekem
Írnom kell! Folyvást és állandón!
Lélekfenntartó!

Lopakodva irhatok,
De azért írok, megjelenjen!
Lélekfenntartó!

Kevés a jó világban…
Alkalmazkodva jeleskedek…
Lélekfenntartó!

Vecsés, 2016. október 7. - Kustra Ferenc József- írtam; avagy részletek a versírás lélektanából…

...

Piros cseresznye
Termés lett már szirmokból.
Japánban kultusz.
Nap, búzatáblán
Legelteti fény-nyáját.
Égetően tűz!
Harmat simogat
Szemeket őrző kalászt.
Hajlik a kötél.
Friss cseresznyéből
Készül otthon, új pite.
Nyári csemege…
Tikkasztó hőség
Mezőkön, pipacs bőség,
Július tombol.
Gabona szárán
Szél lengeti a kalászt.
Arató izzad.
Búzavirág kék
A szélben ringó róna.
Őzek szépsége.
Napfürdőző zöld
Gyíkok lustulnak, kövön.
Úgy perzsel a nyár!
Nyár derekában
Asszony hajlong marokért.
Sarlóél kopik.
Rét melletti tó
Partján a kövek forrók!
Szenvedő búza…
Nap tesz koronát
Megtörli a homlokát.
Hőség tikkasztó.
Kasza, áldással
Hasít gabonaszáron.
Gyűlik a kéve.
Táj, kalász színű,
Lágyan borzolja, szellő!
Kasza is izzad!
Fény csak úgy lobog,
Talaj szikkadt, úgy poroz!
Libben a kalász.
Begyűjtött termés.
Cséplőgép már dolgozik...
Porfelhő terül.
Aratás, élet
Kenyér-reményvilága.
Felhőtlen égbolt.
Az ég zafírkék
Bőséges a teríték. –
Buja, vad románc.
Ünnepnap reggel
Új búza illata száll.
Termés… új kenyér.

Vecsés, 2020. júl. 19. – Érd, 2020. júl. 19. – Budapest, 2020. júl. 19. – Kustra Ferenc József – a nyárról, aratásról: RENGA láncversben; az egyest én írtam, a kettest Gani Zsuzsa, a hármast Horváth Edit Fresh, a poétatársaim.

...

Piros cseresznye
Termés lett már szirmokból.
Japánban kultusz.
Nap, búzatáblán
Legelteti fény-nyáját.
Égetően tűz!
Harmat simogat
Szemeket őrző kalászt.
Hajlik a kötél.
Friss cseresznyéből
Készül otthon, új pite.
Nyári csemege…
Tikkasztó hőség
Mezőkön, pipacs bőség,
Július tombol.
Gabona szárán
Szél lengeti a kalászt.
Arató izzad.
Búzavirág kék
A szélben ringó róna.
Őzek szépsége.
Napfürdőző zöld
Gyíkok lustulnak, kövön.
Úgy perzsel a nyár!
Nyár derekában
Asszony hajlong marokért.
Sarlóél kopik.
Rét melletti tó
Partján a kövek forrók!
Szenvedő búza…
Nap tesz koronát
Megtörli a homlokát.
Hőség tikkasztó.
Kasza, áldással
Hasít gabonaszáron.
Gyűlik a kéve.
Táj, kalász színű,
Lágyan borzolja, szellő!
Kasza is izzad!
Fény csak úgy lobog,
Talaj szikkadt, úgy poroz!
Libben a kalász.
Begyűjtött termés.
Cséplőgép már dolgozik...
Porfelhő terül.
Aratás, élet
Kenyér-reményvilága.
Felhőtlen égbolt.
Az ég zafírkék
Bőséges a teríték. –
Buja, vad románc.
Ünnepnap reggel
Új búza illata száll.
Termés… új kenyér.

Vecsés, 2020. júl. 19. – Érd, 2020. júl. 19. – Budapest, 2020. júl. 19. – Kustra Ferenc József – a nyárról, aratásról: RENGA láncversben; az egyest én írtam, a kettest Gani Zsuzsa, a hármast Horváth Edit Fresh.

...

A Balaton biz’ haragvó is…

(3 soros-zárttükrös)
Vízterhesek a vad, vészterhes felhők
Nagyocska esőt várják erdők, mezők…
Vízterhesek a vad, vészterhes felhők.

(tíz szavas)
Özönt hoz, vihar dobol fennen,
Mező, erdő várja csendben, türelemben.

(Septolet)
Most kezd
A vihar… ébred,
Föléled!

Rímeit csettintgeti,
Mező füvét ledöntögeti.
Vaksötét fellegi,
Megöntözi!

(apeva)
Szél
Zeng már,
Fény sehol,
Felleg zuhan,
Fű remeg alatt.
*
(3 soros, bokorrímes)
Vasárnap délután mi kint üljük a szokásos délutánt a parton,
Meleg van… árnyék nincsen, de van vadiúj esernyő… árnyat ad padon.
Sok fürdőző jól leég, vizesek, ó, de az esernyőnk nem eladó!

(Kínai csi-csüe versforma 4×7 szótag. Versképlet: aaxa.)
Vasárnap parton ülünk,
Meleg van, árnyék velünk.
Sok fürdőző jól leég,
Van esernyőnk... hűsülünk.
*
(tíz szavas trió)
Mi itt csak pihengetünk… jó nekünk!
Megyünk, lekváros lángost eszünk…

Tudjuk ez német mintára van,
Nekem most erre kostólom… van.

Meg is kávéztunk, az idő meg ment,
Kint vészterhes megjelent…

(leoninus)
Pihenni jöttünk, nekünk part a nyár, kézben lekváros lángos csoda vár.
Kávé után már az ég is borul, vészterhes felleg az alkonyba hull.
*
(HIAQ- féltucat)
Míg mi lakomáztunk,
Fekete felhő ideért.
Eső is már csöpög.

Mi máris indultunk,
Viharos eső ránk zúdult…
Ernyőt kinyitottam!

A vihar, hej… ütött,
Engem majdnem arcra lökött.
Kezemből ernyőt ki…

Társam Éva fogott,
Igy arcra esés… nem volt meg.
Éva térdre esett.

Zuhogó esőben
Segítettem sántikálni…
Jó tett helyébe, jót…

Ő meg az ernyőnk kis
Maradékát erő… fogta.
Otthon a kukába…

(Kínai, dielianhua vers. 2×5 soros versszak, 7-4-5-7-7 szótaggal. Rímképlet: a x a a a.)
Az esőben elbotlott,
Támogattam,
Térdére rogyott.
Ő csak felém kacagott,
A jótett jót hozott.

Esernyőnket markolta,
Eső zúdult,
A szél forgatta.
Rongyos már, mégis fogta,
Otthon kukába dobta.

(leoninus)
Hazaértünk, mint ázott ürgék, esősen megesett… nem volt fék!
Lerohantuk a fürdőt, én a hátát moshattam, mint ingerlőt.
Kinéztem az ablakon, esés már nem volt -száradó- balkonon...
Fönt a vészterhesek erősen múltak, miután megtréfáltak!

(sedoka)
Cipőnk elázott.
Mindenünk csupa sáros,
Mostam őt... bűvös páros.

Álltam csendesen.
A párás üveg mögött,
Lám, felhő elköltözött.

Vecsés, 2019. február 21. – Siófok, 2025. július 3. -Kustra Ferenc József- írtuk: kétszerzősnek, szívünk taváról, alloiostrofikus verses formában. Szerző-, és poétatársam Gránicz Éva közremű-ködésével.

...

(3 soros-zárttükrös csokor)
Ücsörgünk a kispadon Balcsi siófoki partján,
Semmi hangok nem jönnek nagy rohanvást, szelek szárnyán…
Ücsörgünk a kispadon Balcsi siófoki partján.

(leoninus)
Ülünk a csendben, tó tükröt tart éppen, lelkünk csitul, hol nyugalom van a létben.
*
A nap elteszi a sok fényt, készül elaludni…
Igy aztán nekünk is haza kell aludni menni?
A nap elteszi a sok fényt, készül elaludni…

Nap fénye lehull, megy aludni, mi is indulunk haza, s talán ma korán bújni.
*
Badacsony fölött az azúr besötétedik,
Az éj sötétje teljese ránehezedik…
Badacsony fölött az azúr besötétedik.

Leheletnyi sötét az est Badacsony felett, rátelepszik, mint súlyos igézet.
*
Szinte letaglóz minket a szép est és nyugalom,
Már Badacsonyi szőlős kerteket nem is látom…
Szinte letaglóz minket a szép est és nyugalom.

Reánk száll a nyugalom sötétje, már elpihen a hegy oldalán, szőlős kertje.
*
Szél sem teszi habzóvá szépséges tükörsima vizet,
Igy tudjuk élvezni ezen mese szép, víz-élvezetet…
Szél sem teszi habzóvá szépséges tükörsima vizet.

Szél sem mozdul, selymes a víz habja, tükörként ring a tó, béke lakik abba.
*
Így estfelé a hőség már különösen nem támadt,
De még nem enged a melegből, hő még, tán’ már fáradt…
Így estfelé a hőség már különösen nem támadt.

Est jön, s a hőség már nem űz, nem támad, még tart a meleg, de lángja lohad, fárad.
*
A csend, a nyugalom ma este már nekünk itt marad,
A szépség, sötétedő napvég, ma a mienk marad…
A csend, a nyugalom ma este már nekünk itt marad.

A nyugalom, ma este nekünk marad szépen, Nap búcsúzik, s fény pihen az éjben.

Vecsés, 2025. márc. 7. – Siófok, 2025. jún. 29. -Kustra Ferenc József -Írtuk: kétszerzősnek. A 3 soros zárttükrösöket én írtam, leoninusokat Gránicz Éva. Olvasni úgy kell, hogy az első és 2. sort egyben, utána a 2. és 3. sort egyben, igy lesz meg a mondanivaló gondolatisága…

...