Poéták a hétköznapokban…

(3 soros-zárttükrös trió)
Az élet hömpölygő sodrásában
Külön is van mozgás, e világban…
Az élet hömpölygő sodrásában.

Az élet csak szavakban fogalmazódik,
Írva, soha mondva, mindig megérződik…
Az élet csak szavakban fogalmazódik.

Micsoda sodrában szállnak a gondolatok,
Közben rögzülnek a legnagyobb gondolatok…
Micsoda sodrában szállnak a gondolatok.
*

(Tükör apeva)
Egy,
Minden
A tudat,
Az akarat...
Csak ez számít majd.

Csak ez számít majd,
Az akarat,
A tudat
Minden
Egy.
*

A gondolatok közvetítik az elmondhatót
És nemkülönben a fontos maradandót…
A gondolatok közvetítik az elmondhatót.

A sok fájdalmas élmény az ihlet,
Amit majd mindenki átélhet.
*

Poéta mitől indul be? Van, éli a gondolatot…
Szerepet játszik az ihlet, mi indít folyamatot,
Poéta mitől indul be? Van, éli a gondolatot…
*

(Tükör apeva)
Szív
Megtört,
Rohanó,
Fojtogató,
A vágyakozó

A vágyakozó,
Fojtogató,
Rohanó,
Megtört
Szív
*

Élmények keresztfonata, lökdösheti a poétát,
Ő meg már igy leírhatja a gondolatsorát…
Élmények keresztfonata, lökdösheti a poétát.
*

(Tíz szavas)
Mikor beszélni sem lehet,
A szót és verset is szeret.
*

A nagy poéta olyasmit is ír, mi másokat megfog,
Még lelke is segíti, nem vacakol: ésszel gomolyog…
A nagy poéta olyasmit is ír, mi másokat megfog.
*

(Tükör apeva)
Ír
Verset
Békésen,
Szenvedéllyel,
Örök szellemmel

Örök szellemmel,
Szenvedéllyel,
Békésen
Verset
Ír
*

(anaforás, bokorrímes)
Valljuk, hogy a poétának írni kell: mert olvasó ezt várja el.
Valljuk, a poéta dolga: az olvasóit jól varázsolja el.
Valljuk, a poétaság művészete: olvasót kápráztassa el.
*

(Tíz szavas)
Némaság nem vonatkozik az igaz üzenetre,
Harsány mindegyiknek a története.

Vecsés, 2023. február 1. – Arad, 2023. április 18. - Kustra Ferenc József – a 3 soros-zárttükröst én írtam. A 10 szavast és a tükör-apevát írta; szerző-, és poéta társam: Ghica Izabella Iasmina

...

Volt egyszer ,nem régen
Egy b?vös szerelem,
Soha meg nem sz?n?,
Csodákkal tele.
S lett bel?le fájó,
Érzelmi átok.
Ami akkor volt kincs,
Mára sehol nincs.

...

Lelkem egy darabja
Elutazó félben.
Búcsúzóul csókot hint
Szomorú szemedre.
S ha az éjszaka a nappalt,
Megértené egyszer,
S a hiányát elfogadná,
Mindent félretéve,
Akkor talán én is ,
Megérteném azt,
Szeret? szíved,soha el nem hagy.

...

Társad vagyok, ki egyedül "Fél"...
Társadul az ég rendelt melléd!
Sohasem fél, aki veled él,
Válladra hajtja le a fejét.

Ki veled ébred, a Napja szép,
Soha nem hagyja el a remény,
Mint egy tündérmesés égi fény,
Virág a lényed, vétked a szél...

Csillagvirág szirom, nem kevés,
Fényes?ként hullik, ett?l kék.
Költeményt szülve és szép erényt,
Társunk lesz mindez, és mi Egész!

...

Vörös, édes pecsét izzik,
Ajkunk peremére,
Soha nem éreztem még,
Ilyen melegséget.
Szinte lángol a lelkem,
T?zben ég a testem,
A szerelem mélysége,
Végleg rabul ejtett.
Vörösen izzó pecsét,
Édes, és végtelen,
Elárulja minden létez? érzésem.
Szenvedve sírva, ajkunk egybeforrva,
Szeretlek mindvégig, köszönetet mondva.

...

Elmúlt a nyár nem született új szerelem
még mindig öt várom öt szeretem.
Tapintások nélkül behúnyt szemmel
érzem öt és látom,rabja lett az álmaimnak
minden éjjel várom.
A szívem mélyén rejtem féltett kincsem
amelynek ragyogása soha nincsen.
Nem szeretem,mert imádom
nem keresem,kutatom csak várom.
Mire ide ér lehet már nem leszek
a csillagok közt én is csillag vagyok
s ajkamon forró könny pereg.
Elmosott mindent a nyári zápor,
emlékezz rám
egy igaz szerelemre a mából.

...