Táncot jár a tavaszi szél
a május oly sokat ígér,
ahány virág a földön él
mindegyik egy napra eszmél.

Egy napra nyitják szirmaik
mely a szívünkig áthasít,
fehérbe öltöztet boldogság
mely a lelkünkig hatol át.

Sok színben játszó virágözön
édesanyákra reá köszön,
úgy mondják el nekik,
hogy mennyire szeretik

...

Látlak:
Egyre fokozódik bennem a tünet.
Köztünk számtalan láthatatlan verzum.
Arcomról, feléd indul egy lendület
És eléd lép e milliónyi kapun.
Szemedbe nézek, ó annyiszor,
Mindenkit ismersz, s már ismerek.
Megértem: az szép a világból,
Mi nélküled, sohasem lehet.
Te vagy az én lelkemnek forrása,
S önmagadból adj innom még oly sokat,
Hogyha rám tör az élet bánata,
Fújhassak belőlük buborékokat.

...

Kedvesem!
Bevallom Neked! Nem tudok Nélküled élni! Nem tudok Nélküled létezni! Tiszta szívemből szeretlek Téged! Tudom sokszor megbántottalak, de csak azért mert az igazi érzelmeim idáig nem mertem kimutatni Neked! Rettegek hogy valaha is egyedül hagysz! Félek hogy elveszítelek! Ha bár megígérted Te is és én is hogy örökre együtt jóban-rosszban eggyütt leszünk! Én tartom magam hozzá és SOHA el nem engedlek! Túlságosan is sokat érsz nekem ahhoz hogy elengedjelek! Életem végéig harcolok Érted hogy velem legyél!
Én nem vagyok tökéletes, ahogy senki sem! És most sem értem, hogy lehetsz velem! De megbecsüllek érte! Te tökéletes vagy és hiszek Benned! Hiszek abban hogy örökre velem leszel, én pedig Veled lehetek! Tudom, sok nehézségen fogunk még keresztül menni, de minden akadályt legyőzünk ahogy eddig is tettük! Jöhet bármi, MI elbánunk vele, hisz mi ketten legyőzhetetlenek vagyunk! Te adsz erőt, hogy mindent kibírjak és Érted bárkivel megvívjak! Szeretlek Téged, bármi is legyen! Soha nem fogom elengedni a kezed! Te vagy a lételmem, mert Nélküled nem élek!
Elkell mondjam: Tiszta Szívből Szeretlek Téged Álompárom!

...

Sajnálom, hogy nem merem Neked kimutatni, mit érzek igazából a szívemben Irántad!
De tudd: Te vagy a mindenem, Te vagy az életem, Te vagy a legcsodálatosabb lány ezen a földön!
Sejtelmem sincs hogy lehetsz az enyém, mert egyáltalán nem érdemellek meg!
De köszönöm hogy vagy nekem!
Köszönöm hogy bízom bennem!
Köszönöm hogy szeretsz!
Köszönöm hogy szerethetlek!
Köszönöm hogy megmutattad azt az életet ahol érdemes szeretni!
Köszönöm hogy Te lettél a mindenem!
Köszönök minden szépet és minden csodálatos együtt töltött percet! Melyből még nagyon sokat szeretnék Veled átélni! Szeretlek Tiszta És Teljes Szívemből Örökre Csak Téged Hercegnőm!!!

...

Sokat gondoltam rád az utóbbi időben,
arra, amit nem tettem és amit meg kellett volna tennem.
Bár ember vagyok, mint a többi
és a hibáim számtalanok, de
a bocsánatodra és a szerelmedre vágyom.

...

Elfordultál

Szemét dolgot mondtál, még rosszabbat tettél,
És tudom éveken át rajtam csak nevettél.
Nem érdekelt álmom, nem érdekelt vágyam.
Hideg volt a szíved, mint nekem most az ágyam.
Nem láttál szépnek, nem láttál jónak,
Bár inkább mentem volna, neki a folyónak.
Mit tehettem volna? elfordultál tőlem,
Ott hagytál a bajban, egyedül, erőtlen!

Megsirattál hányszor? csak folyt a könnyem
És nem értettem: elhagytál? ilyen könnyen?
Álmom összetörted, lelkem megtapostad.
Csak én lehetek hibás, te kezeid mostad.
Tönkre tettél mindent, mindent elrontottál.
Mosolyogtál ugyan, de nekem csak hazudtál.
Mit tehettem volna? elfordultál tőlem,
Ott hagytál a bajban, egyedül, erőtlen!

Nincs több vágyam, nem maradt már álmom
Nem érdekel az sem, ha egyedül kell hálnom.
Mindenemet adtam, de neked nem volt elég.
Csak húztad a szádat, ha szívem tártam feléd.
Neked olyan kellett, amilyen én nem lehetek.
És mit kaptam havonta? kussolok vagy mehetek!
Mit tehettem volna? elfordultál tőlem,
Ott hagytál a bajban, egyedül, erőtlen!

Azt gondolom, most már nincs értelme élnem
Minek álmodjak, ha nincs mit remélnem.
Sokat szenvedtem, mára semmim nincsen.
Elhagyott a remény, mert te voltál a kincsem!
Fekszem, kelek, pár évet még vegetálok.
De ha eljön a nap a temetőig meg sem állok!
Mit tehettem volna? elfordultál tőlem,
Ott hagytál a bajban, egyedül, erőtlen!

Tudom, hogy megbántad és talán el is hiszem
Mégsem tudok túllépni egy csomó mindenen.
Fáj minden seb, mit rajtam ejtettél
A sok hazugság, amivel etettél
Nem tudok változni, nem tudok más lenni,
Nem tudlak feledni vagy kevésbé szeretni!
De mit tehetek most már? hisz elfordultál tőlem,
Magányos maradtam, gyenge és erőtlen!

...