Mónika, Nem lehetsz Te boldog, ha azzal vagy szüntelen, Ki nem jut eszedbe, s nem hiányzik esztelen. Te az vagy, Ki hiányzik szeret? szívemnek, mert rád gondolok folyton, kívánlak szüntelen.

Vénusznak vagy Te gyümölcse, ki oly sok gyönyört adhatsz, Vágyom testedre, hogy mind e gyönyört megkaphasd. Fényességed, mint hajnalcsillag mutatja az utat, csillagként ragyogja be örökre álmaim, s az utam.

Mond, miért Vágyom, miért gondolok rád minden nappal s éjjen át? E gondolat mi emészti fel testet, lelket, nappalt, s éjszakát. Az, mi jelenti, boldog lehetek Véled, nem más, mint, hogy Szeretlek Téged.

Boldogságot látok mindennap szemedben, csak szeretném remélni, hogy T?lem Kedvesem. A Boldogság az, ha felgyorsul szívünk, mert Ki velünk van éppen, az, kedves Nékünk.

Boldog lehet az, kit szívb?l szeretnek, de még inkább az, Ki szívb?l szerethet. A Boldogságnak ára van, mit nem mérlegel Szerelmes, de értelme volna ?e, ha többé nem lehet Szerelmes?

Veszélyes magaslat mit megmászni készülök, ha nem leszel mellettem, egyedül szédülök. Mert szédülök a magasban, ha egyedül kell másznom, ha Velem tartasz Kedvesem, megtörténhet Vágyam.

Érjünk fel Együtt a Csúcsra, ez minden Vágyam, teljen be Szerelmünk egy folytonos Vágyban. Folytonos Vágy, mi gyötri lelkem szüntelen, hisz Velem vagy mindennap, de Te, nem szerethetsz engem.

Szerelmed Nékem drága kincs, mit veszítenem nehéz volna, mert feledni Téged, szinte ?rültség volna. ?rült az mind, ki Szerelmet ad, mert fájdalmat okoz néki, ha Szerelme azt másnak ad.

Ha Vágyaimmal egyedül is maradok örökre, Én akkor is,

Szeretni foglak, Mindörökre.

...

Az életem értelmét sokáig kerestem
Nagyon sokáig kutattam, míg felfedeztem
Csak egyetlen egy a lényeg, megtalálni ?t!
Megtalálni az egyetlen csodálatos N?t

Szép vagy mint nyári szélben hajlongó rózsaszál
Kedves mint egy kiskutya, aki egy szóra vár
Egyetlen a bánatom hogy nem vagy most velem
De leküzdöm, mert tudom hogy megvársz kedvesem

Ez csak egy álom? Pedig csak valóság csupán
Most már tisztán látom és nem nézek rád bután
Veled lenni olyan, mint virágnak a tavasz
Nélküled nem leszek boldog vénül? kamasz

Az évek csak múlnak és megvénülnek a fák
A szerelmünk sose! tudom nem lesz több magány
Oly módon imádlak, hogy erre nincsen még szó
Mert nem tud senki olyat, ami ily módon jó

Nyílnak a virágok a falevelek hullnak
De a szerelmünk örök soha el nem múlhat
Ezerszer mondhatnám, csak téged szeretlek
Ebben az életben, soha nem feledlek

Nem birok már magammal nagyon hiányzik az illatod
Hiányzik a mosolyod, ahogy szemedben a fény ragyog
Már jól jönne egy ölelés, hogy érezzem a testedet
Csak érezzem az arcodat, hogy édes ajkad megremeg

...

Szeretnék!


Szeretnék könnycsepp lenni,

szép szemedben megszületni

végigfolyni sima arcodon

s elolvadni forró ajkadon

...

Szíven széttörték nem is 1x, de leszarom mert nem kell h tetszek
Megvagyok én egyedül,nem kell h hozzám fordulj keser?n
Szobám 4 fala enyhíti bánatom ,mert te nem vagy mellettem így megöl a fájdalom
Régi képeket nézvén könny csordul szememb?l, és kihullák darabjai kezemb?l
Most már értem mi volt a lényeg, h szét törd szívem aztán lelépjek
Játszottál velem mint 1 rongy bábúval,majd szét szabdaltál szívednek keser? bújával
Én le léptem nem kérek többet, csak h szemedb?l én el ne t?njek
Szeretném ott látni szemedben bánatát, h nem vagyok veled te is meg bánhatnád
Emlékszem régebben mindig hozzád bújhattam,de most nincs ki enyhítse fájdalmam

...

Sorry

Ma véget ért egy álom,
Már nem fogom kezed.
Szabad vagy, bármit megtehetsz.
Hát légy boldog, ami mellettem nem lehettél,
Talán majd egyszer találkozunk újra,
És tényleg a szemedben láthatom azt amit \\\' Boldogságnak \\\' hívnak.
Sajnálom, hogy így ért véget,
Nem én vagyok neked a minden.
Csak átutazó voltam, viharos szívedben,
És ezeket a hullámokat én nem csillapíthattam le.
Most már nem szólok bele miképp cselekedsz,
Csak remélem megtalálod azt kit igazán szerethetsz.
És sajnálom, hogy bennem ezt nem lelted meg....

...

Itt vagyok, igen itt vagyok,
A szobában ülök és bámulok.
Itt vagyok, igen itt vagyok,
De nélküled mindig elnémulok.

Leveg?ért kapkodok, nem érzem, hogy élek,
Nélküled semmi vagyok, csak egy elvesz? lélek.
Rád gondolok minden nap és minden árva éjjel,
Odaadnék mindent, hogy megkapjalak Téged.

S most, mikor lement a nap, ismét csak ülök,
De magam el?tt látlak.
Tündökl? szemedben látom a tengert,
Melyet érzéseid hullámzása viharrá kevert.

Tán ugyanúgy érzel? Lehet. Nem tudom.
Mondtad ezerszer, de éreztetni nem tudod.
Bizonytalanságban kóválygom már régen,
Mégis várlak minden egyes éjen.

Rólad álmodok és azt hiszem, hogy igaz,
De mikor szemem kinyitom, már nem találok vigaszt.
Egész nap csak teszek, hogy ne gondoljak Rád,
De minden egyes könnycseppem utánad kiált?

...