N? vagyok, nem lehetek más.
Néha átok, néha áldás.
Tele hittel, bizalommal
Ölellek vékonyka karommal.
Testem vágyával hevével,
Féltetek szívem melegével.
Részem a nevetés és a sírás,
De nem fojtom el, az nekem kínzás.
Bánatomban, örömömben?
Csillogó könnyek gy?lnek a szememben.

N? vagyok, nem lehetek más.
Néha átok, néha áldás.
Érzelmes vagyok, naiv kis ösztönlény.
De úgy látom ma ez már nem igazán erény.
"Kemény az élet, legyél te is kemény!"
S egy nap kiborul az éjjeli edény.
Szeretném akkor, hogy mellettem legyél,
Er?s karoddal öledbe vegyél.
csak öt percre, hogy kisírjam bánatom,
Ne mérgezze szívem ostoba fájdalom.

N? vagyok, nem lehetek más.
Néha átok, néha áldás.
Itt fekszel mellettem,
Mégis távol t?lem...
Mondhatom mi bánt?
Mondjad, fel?lem...
Feldühít téged,
vagy csak kinevetsz!
Mondd meg, de ?szintén
Most is szeretsz?

Azt akarod kemény legyek?
Hát lángoljatok rétek, hegyek!
Égjen minden, pusztuljon!
A folyó is visszafelé folyjon!
Ne sírjak többé? ezt akarod?
Rendben, de az nem én vagyok.
Üres szívvel mindent hagyok....
Nyelem a könnyeket, elfojtom.
Még egy kicsit talán bírom.
De érzelmek nélkül élni nem tudok
Mert ízig-vérig N? vagyok.

...

Ma éjjel megtörtént amire mindig vártam,
Hozzám értél, és megcsókoltál lágyan.
Az eszem azt súgja nem lenne szabad,
De a szívem azt mondja, add át magad!
Ahogy hozzám érsz átjár egy érzés,
Tudom hogy szerelem ez nem is volt kérdés.

Forr a leveg? ma köztünk,
S végre minden gátlást levetk?ztünk.
Mikor eljött az id? és búcsúzni kellett,
Sajgott a szívem mert tudtam,
másnap lehet hogy végleg elmegy.
Nem tudom lesz-e majd folytatás,
de érzem, csak csak ? kell senki más!

Most messze van t?lem, de szívembe zártam,
Várom a napot hogy újra lássam.
Szemembe nézzen és azt mondja szeretlek,
Veled akarok lenni, többé el nem engedlek.
Remélem egyszer eljön ez a nap,
és ez lesz életemben a legszebb pillanat.

...

Valentin nap van és ma egyedül vagyok
nem sírok mert SZERETLEK,
lehúnyom a szemeim s Rád gondolok.
Milliónyi gyertyát gyújtanék
arra az útra ami hozzád vezetne
milliónyi angyalszárnyon repülnék feléd
ha lehetne.
?szinte tekinteted melyt?l könny szökik szemembe
becéz? szavaid édes csókod
gyengéd ölelésed kedves mosolyod...
ha Rád gondolok ez jut az eszembe.
Fekszem a csendben és várom a hangodat
egy szó erejéig hogy halljam "SZERETLEK"
s legyen múló pillanat.
Csodálatos érzés szerelmünk lángja
felülmúlja a csillagokat s ett?l boldog vagyok,
bárki felett borús lehet az ég mi tudjuk
felettünk a Nap örökké ragyog.
Még akkor is ha Valentin nap van
és én ma egyedül vagyok.

...

Feküdtünk az ágyban, szenvedéllyel szeretkeztünk.
Együtt, a félhomályban, ahogy még senki el?ttünk.

Megcsókoltam a nyakát, melynek íze akár a méz.
Megcsókoltam az állát, ? mélyen a szemembe néz.

Metsz? kék tekintetével, úgy tekint felém.
Hihetetlen szenvedéllyel, végre az enyém.

Gyönyör? teste, egybeolvad az enyémmel.
Örökkön-örökké, kéjes szenvedéllyel.

Gömbölyded keblein, pihennek sz?ke fürtjei.
Negédes ajkain, Bacchus sz?l?erdei.

Vérvörös húsos ajkai, forrón izzanak a számon.
Vele szeretkezni, maga a megvalósult álom.

Hosszú feszes combjaival, köbeöleli a csíp?m.
Gyengéd kecses kezeivel, megölel félt?n.

Mélyen a szemebe néz, egyszer csak megremeg.
Hirtelen felnyög, s érzem ELMEGY.

Enyém lett hát végre, teljesült a sorsom.
Minden áldozat megérte, ?t szeretni isteni irgalom.

Megpihen rajtam, hosszú haja az arcomba ér.
Kábult voltam, hirtelen minden véget ér.

Nem akarok menni, mert ?vele csodálatos,
De érdemes volt várni, mindez oly varázslatos.

Itt kell hagynom számomra mindennek vége.
Jön az alkony, szememen a Révész bére.

...

Szívemb?l árad egy lángcsóva,
Szerelmünk legtüzesebb csókja.
Szépen nézel szemembe s én szerelmemnek nevezlek,
Ez természetes hisz tiszta szívb?l szeretlek.
Szerelmünk csókban forrt össze, tiéd a szívem örökre.

...

Kapcsold be a zenét, hallgasd,
Közben nagyítsd ki a képem,
Nézz mélyen a szemembe,
Megtalálod benne a csillogást,
Amit neked köszönhettem!
Ez a Te érdemed!


Nézd a mosolygós boldog arcomat,
Ez a boldog mosoly is a Te érdemed,
Te hoztad nekem a der?t és a mosolyt az életemben,
Amit szintén Neked köszönhettem!

Nézd ezt a testet, mi tele volt vággyal,
A vágy amit csak t?led vártam!
Nézz végig rajtam,
Ami egy n?ben meg kell, hogy legyen,
Azt megláthatod rajtam!

A szememb?l a fény mostanra már kihunyt,
Az arcomon a boldog mosoly már lefagyott,
Testem kilóról kilóra fogyatkozik,
Mert,hogy tudom, Te már az enyém nem lehetsz soha!!!

Fogadd el t?lem ezeket a képeket,
?rizz meg Így engem az emlékezetedben!!!
Te voltál a férfi kiért t?zbe mentem volna,
De tudom, hogy számomra Te elérhetetlen vagy!!!

...