Azt kérdezed, mit szeretnék,
mi a vágyam énnékem?
Hisz ismersz, tudnod kell,
hogy a vágyam te vagy nékem.
Sok éve már, hogy a sorsunk
összeforrt, s szívünk fellángolt,
de a vágy, mi velünk volt,
mindörökre összekovácsolt.
Szeretnék mindig a földön járni,
sok mindent meglátni,
boldogságban, békességben
veled együtt megöregedni.
Vénült kezem, kezedbe fonni,
csodás múltunkról ódákat zengni.

...

Azt kérdezed, mit szeretnék,
mi a vágyam énnékem?
Hisz ismersz, tudnod kell,
hogy a vágyam te vagy nékem.
Sok éve már, hogy a sorsunk
összeforrt, s szívünk fellángolt,
de a vágy, mi velünk volt,
mindörökre összekovácsolt.
Szeretnék mindig a földön járni,
sok mindent meglátni,
boldogságban, békességben
veled együtt megöregedni.
Vénült kezem, kezedbe fonni,
csodás múltunkról ódákat zengni.

...

Mónika, sajnálom, ha egyszer is megbántottalak, sajnálom, ha nem azt kaptad mit vártál T?lem, sajnálom, hogy még mindig ?rülten Szeretlek, de azt nem, hogy Téged a sors által megismerhettelek.

Egy igazi Angyal, mi voltál Nékem, ki megmutattad, van még szívem, van miért Élnem. Az Angyalok nem tudnak ám, csak úgy, Valakit szeretni, mert tiszta az ? szívük, mivel képesek Mindenkit, egyszerre szeretni.

Hogyan is gondoltam, ó Én balga Szerelmes, hogy egy igazi Angyalba lehetek, vágyakozva Szerelmes. Angyali pillantásod, mi fájdalmasan hiányzik majd Nékem, de azt nem tudom, vaj lesz e, mi hiányzik bel?lem Néked.

Szeretnék bízni abban, hogy a Csodát, mi Velem megtörtént újra, Te is hidd, s éld is át majd egyszer, újra. Sajnálom, ha összezavartam, mit eddig Keresztnek hittél, mert ha Kereszted, hogy Szerelem nélkül kell élned, abban Te nagyon hittél.

Én nem tudok élni Nélküled, szükségem van Rád, mégis elereszt szívem, szállj hát szabadon, mert Én Angyalként gondolok Rád. Utolsó versem, mit Néked most adni készülök, Szerelmet már adtam, mit így most T?led elvenni készülök.

Szeress majd egyszer, Valakit, ?szintén, esztelen, mert egy Angyal akkor ragyog, ha szeretni tud szüntelen. S bár ?Gy?zelem? az Életed Értelme, eljön majd az id?, mikor egyedül maradsz az Életben.

Egyedül, Szerelem nélkül, ha éled majd az életed, jusson eszedbe, hogy Én lehettem volna Néked. Magányos lehet minden Angyal, mert szíve nem lehet Szerelmes, Jeges szíved az, miért megdobban szívem, hisz ?érte lettem, újra, Szerelmes.

Repülj hát el T?lem, szállj szabadon Angyalom, de arra kérlek, ne veszíts el Engem örökre, mert,

Én Szeretni foglak, Mindörökre.

...

Mónika, Nem lehetsz Te boldog, ha azzal vagy szüntelen, Ki nem jut eszedbe, s nem hiányzik esztelen. Te az vagy, Ki hiányzik szeret? szívemnek, mert rád gondolok folyton, kívánlak szüntelen.

Vénusznak vagy Te gyümölcse, ki oly sok gyönyört adhatsz, Vágyom testedre, hogy mind e gyönyört megkaphasd. Fényességed, mint hajnalcsillag mutatja az utat, csillagként ragyogja be örökre álmaim, s az utam.

Mond, miért Vágyom, miért gondolok rád minden nappal s éjjen át? E gondolat mi emészti fel testet, lelket, nappalt, s éjszakát. Az, mi jelenti, boldog lehetek Véled, nem más, mint, hogy Szeretlek Téged.

Boldogságot látok mindennap szemedben, csak szeretném remélni, hogy T?lem Kedvesem. A Boldogság az, ha felgyorsul szívünk, mert Ki velünk van éppen, az, kedves Nékünk.

Boldog lehet az, kit szívb?l szeretnek, de még inkább az, Ki szívb?l szerethet. A Boldogságnak ára van, mit nem mérlegel Szerelmes, de értelme volna ?e, ha többé nem lehet Szerelmes?

Veszélyes magaslat mit megmászni készülök, ha nem leszel mellettem, egyedül szédülök. Mert szédülök a magasban, ha egyedül kell másznom, ha Velem tartasz Kedvesem, megtörténhet Vágyam.

Érjünk fel Együtt a Csúcsra, ez minden Vágyam, teljen be Szerelmünk egy folytonos Vágyban. Folytonos Vágy, mi gyötri lelkem szüntelen, hisz Velem vagy mindennap, de Te, nem szerethetsz engem.

Szerelmed Nékem drága kincs, mit veszítenem nehéz volna, mert feledni Téged, szinte ?rültség volna. ?rült az mind, ki Szerelmet ad, mert fájdalmat okoz néki, ha Szerelme azt másnak ad.

Ha Vágyaimmal egyedül is maradok örökre, Én akkor is,

Szeretni foglak, Mindörökre.

...

A múlt éjjelem arról szólt hogy változott az élet,
Megláttalak álmomban és tetszett is az éned.
örültem míg veled voltam hisz megtaláltalak téged,
törölném az életemböl az összes lányt már érted.
De kár hogy csak egy ideig tartott hisz felkellett hogy keljek,
Síró szemmel vigasztaltak hogy még el ne vesszek.
Pedig keresem az igazit akit szeretni is tudnék,
Rózsát csokit vinnék neki és h? szerelmet adnék.
De még nem találom sehol pedig már itt is ott is kutatom,
Én nem olyan gyerek vagyok hogy a lányokat már futtatom.
Pedig csak egy biztos angyalt szeretnék kinek odadhatom lelkem,
És reménykedve imádkozom hogy nem lesz itt a vesztem.
De hol van már az ilyen kit szeretettel várok?
Kivel már nem is olyan szürkék a szomorú álmok.

...

Nem, NEM én sohem hagyom hogy elmenj! Szükségem van Rád! Veled mindent elérhetek! Amit csak szeretnék! De legf?képp egy boldog életet!

...