Te vagy az én választottam.
Bár én-eddig ismeretlen, távol voltam T?led,
de nem nélküled.
Mert csendben mikor fájó reggelen munka várt és ébred? valóság rám nyomta terhét,
remény szállt rám, hogy talán egyszer melletted ébredek
és er?t ad nekem titkos éjjeled amit nekem adtál.
Mert már akkor szerettelek,-
elképzelni, szüntelen keresni vágytalak,
mert nem voltam egész nélküled.

...

Te vagy a legszeb és leggyönyör?bb az életemben,
te voltál és te is leszel mindörökre,
mert megszerettelek és megtetszettél nekem.
Te vagy a legkedvesebb, a szívem legmélyébe
csak látsd, hogy szeretlek téged,
így hát légy hites feleségem és mindörökké
SZERETLEK téged, amíg csak élek!

...

Szívembe végre beragyogott a fényl? napsugár,
Vége lett a télnek, most egy új tavasz vár.
Nem is sejtenéd, hányszor gondoltam én valaha is rád.
Elalvás el?tt az utolsó gondolatom mindig is te voltál,
Néha mikor megláttalak, csak úgy megöleltelek volna,
Mert még akkor is szerettelek, mikor fejbe l?ttelek volna,
Most már nem érdekel, mi volt köztünk akkor rég,
Mert visszakaptalak téged és ez nekem b?ven elég.

...

Megszerettelek.....Téged
Ezt kimondani sosem félek.
Az érzelmeim nem ragasztom Rád
mint egy bélyeget,
hiszen tudod a SZERELMET
megvenni nem lehet.
Szeretem ahogy rám nézel
szeretem ahogy mesélsz....emlékeid felidézed.
Tényleg megszerettelek!
Miért is és hogyan?
Sorolhatnám az okokat s a hasonlatokat.
Nem vallok szerelmet Neked ezzel,
csak Neked igérek.
Íme!
A sokból eggyet idézek:
Mint a fest?m?vész megfesti
a csodás n?i pucér testet
olyan tisztán és ?szintén foglak szeretni
Téged és a lelked!

...

boldog voltam mert szerettél..... boldog voltam mert enyém lettél..... boldog voltam mert én is szerettelek .....de vége lett s el nem felejtelek

...

Olyan érzések vannak bennem,
amit egy ismeretlen szem nem is értene.
Mikor a szobádban vagyok,
csak rád gondolok.
Arra,hogy milyen jó voltál velem,
s mennyire szerettelek tégedet.
Csak az él bennem,
hogy jobb ott már fent neked.

...