Ha porba irok valamit, elfujja a szél, ha fába, sokáig nem él. Így hát a SZÍVEMBE írok egy szót, s egy nevet. A szó: szeretlek, a név: a te neved!

...

Utállak, mert játszottál velem!
Elhitetted, hogy lehetsz a mindenem.
Csak egy játék voltam neked, kit kedved szerint manipulálhattál.
Sokszor mondtad, hogy velem lennél.
Utána mégis nemet mondtál!
Ebben hol a kegyelem?

Összetörted szívemet nem egyszer, nem kétszer sok ezer darabra.
Lettem volna szeret?d a virágzó tavaszba.
De te nem láttad, mit titkolok magamba.
Utáltalak ezért, mert csak egy játékszer voltam számodra.

...

Most múlik, most szótalan
fájdalmas csendben, most pontosan
Elmuló, haldokló szavak
még belém hasítanak.

Engedem, had áradjon szét mérge
szilánkos lelkemen
Had ölje meg minden apró,
könny? reményemet

Had öltözze fel a feledés
köntösét,
Had hordja szét a szél, minden
szúró porszemét.

Most múlik, s Te engeded hogy szenvedjek,
még kicsit tomboljon pusztítson,
még érezzem,
Mert most múlik...most...ebben a pillanatban.

...

Ím, egy dal, mit százszor hallottam,
Mégsem értem.
Itt egy szó, melyet használok: Szeretlek
Értelmét veszti,
Mikor olyas valakinek mondom
Kit szánok,
Ki ismeretlen,
S kiben nem bújik meg az a szikra,
Mely tüzet gyújthat bennem.
A dal vonz, mégse értem,
A szót értem, de mégse hallom.
Hogy is hallhatnám, ha nem mondod? ...
Ha nem szólsz hozzám? ...
Ha tudnám, mit mondasz? ez fontos,
Számomra az.
Csak egy szó kell, s megértem a dalt is.
Hisz rólunk szól.

...

Hogy mondjam, mi ködnek az ég?
Hogy mondjam, mi vagy nekem?
Hogy mondjam, mit érzek én?
Hogy mondjam ki azt, hogy Szerelem?
Hogy mondjam, hogy kínos csendben ordítanék,
S hatalmas zajban súgnék egy szót..
Hogy mondjam el, a halált, s az életet?
Hogy mondjam: Téged feledni nem lehet?
Hogy mondjam, hogy érzem a tekinteted?
Hogy mondjam el azt, amit elmondani nem lehet? ?

...

Sétálva az erd?ben kéz a kézben, szerelmes szavak fogannak meg a szívünkben. Veled vagyok és veled érzem, csodás lesz a napom, szerelmes a szíved. Az arcomra teszed két kezed, vágy és szerelem hagyja el a lelkedet. Fülembe súgod azt a szót: SZERETLEK, ÉS én elolvadok mert mind ezt átélem. Átölellek, símogatlak és szerelmes csókjaim, ajkadra rakosgatom. Legyen örök emlék számunkra e hely, itt éreztük egymást igazán végtelen szerelemben.

...