Pszicho-meditáció…

(anaforás, 3 soros-zártükrös duó)
Nagy a kérdésem, hogy a végtelen kör is csak egy egyenes?
Nagy végtelen egyenes... bármekkora kör is, ha egyenes?
Nagy a kérdésem, hogy a végtelen kör is csak egy egyenes?

Egy végtelen nagyságú kör?
Dehogy, egy egyenes, ami igazi gyönyör.
*
(anaforás, háromszoros belsőrímes, önrímes)
Majd a halálunk végtelen kör lesz, vagy a végtelenben csak egyenes?
Majd a halálunk megmutatja, hogy merre vezet az út, az egyenes…
Majd a halálunk végtelen kör lesz, vagy a végtelenben csak egyenes.

Halál, azt meg nem éljük!
Életünk egyenesét álltunk és néztük...
*
(anaforás, belsőrímes, önrímes)
Egy biztos: nincsen ember, aki a halálát túlélné, lettlégyen kör vagy egyenes,
Egy biztos: a halál értünk akkor jön, ha ellipszis a kör, vagy görbült az egyenes…
Egy biztos: Majd jő halálunk… ami végtelen kör lesz, vagy végtelenben csak egyenes?

Vagy mégis halálát túléli?
Lehet, ember e egyenest nem érti...
*
(anaforás leoninus, kétszeres belsőrímes.)
Az is biztos; a halállal vége az életnek, akkor már nincs szerepük a fékeknek.
Az is biztos; hogy ha halálunkban kecskénk legeli sírt, mi már régen nem halljuk a hírt.
Az is biztos; nem tudni előre, hogy pokolba kerülünk, avagy mennybe emelkedünk…

De ha valahova kerülünk,
Akkor mégis nincs halál, élünk!

Vecsés, 2023. április 3. – Arad, 2023. június 18. -Kustra Ferenc József- a 3 sorosokat én írtam. Alájuk a 10 szavasokat; szerző-, és poétatársam Ghica Izabella, Iasmina.

...

Mekkora köd, micsoda homály vesz körül.
A s?r? bizonytalanság nyálkás, iszapos szaga valósággal átitat.
Mit keresek? Kit keresek? Hogy fogok rálelni az én kedvesemre?
Tán magától megjelenik majd szívem sötét, ködbe burkolózott,
és a kétségbeesést?l fonnyadt dombjain, hogy az éjt nappallá varázsolja?

Hihetetlen, de így történt ez velem is.
Meglátni és megszeretni. Megszeretni, mint azel?tt senkit.
A haja fekete volt, mint a holló, a ruhája piros, mint a t?z,
mely lángra lobbantotta szívemet, a kétségbeesést reménnyé,
a korom sötétséget világossá varázsolva.

Ott állt el?ttem. Ott állt el?ttem,
és én szégyenl?s kisfiúként sétáltam fel, s alá izgatottan.
Hát tényleg létezik? Ez tényleg valóság?
A szívem az els? pillanatban elhitte, a szemem azt hitte: tündérmese.
Tündérmese, de, hogy lehet, hogy a valóság szebb, mint az álom?

Hirtelen reménnyel telinek, er?snek, bátornak, hódítónak éreztem magam.
Aztán a szemébe néztem. Egy addig nem ismert érzés lett úrrá rajtam.
Azt hiszem a gyönyör itt kezd?dik. Azt hiszem, hogy a gyönyör megfogható.
Az er?s érzés szinte kitöltötte a leveg?t, szinte fizikailag érintett.
Minden álom, minden szerelem, minden vágy, amit ember érezhet, megtestesült el?ttem.

Te voltál az, édes szerelmem.
Lényeddel megtisztítottad a szívemet, er?t adtál nekem.
Bátorságot kölcsönöztél, legy?zhetetlen vagyok veled.
Te vagy, ki mellettem állt mindig, te vagy, ki támogat, bármit is teszek.
Te vagy az odaadás, te vagy a kedvesség, te vagy a szerelem.

Te vagy szerelmem az életem, te vagy a kihívásom, te vagy a gy?zelmem.
Te vagy a vetésem, de te vagy az aratásom is.
Te vagy a gyengeségem, de te vagy az er?sségem is.
Nélküled üres, de legf?képpen elveszett vagyok.
Nélküled hideg vagyok, akár a tél, sötét, akár egy dohos pince.

Édesem, kincsem, kicsikém, hercegn?m, királyn?m!
Te teszel engem érdekessé, t?led vagyok színes, t?led vagyok igazi.
Te teszel engem férfivá, s te teszel engem emberré.
Miattad akarok élni, bizonyítani, szeretni és szeretve lenni.
A te b?röd illatát, a te leheletedet és szeretetedet akarom érezni örökké.

Nem kérek egyebet, csak, hogy viszont szeress engem úgy,
ahogyan csak én tudlak. Téged úgy, ahogyan én,
még nem szeretett senki, és nem is fog.
Nem kérek egyebet, csak, hogy ?rizz meg engem és az emlékemet örökké.
Ne feledd nevemet soha, mert az én szívem soha nem fog feledni téged, Fanni!

...

keres mást akit ki használsz
én ?szinte szeretetet adtam
viszonzás helyet csak hazug
szavakat kaptam

két szín? ölelés hamis puszi
most meg láttam az igazi énedet
éld csak a züll?t életed
ha ez jó neked

azt mondat barátok vagyunk
de csak szimplán haverok
az ?szinteség hol marad
nagyot változtál
mint ha nem is te lenél

nem kel ilyen barát nem kel
nem kel a fájdalom
nem kel a hazugság
nem kel a megjátszás

keres egy pali madarat
azt hiszem meg is találtad
vagy ö talált meg téged
de te ugrasz neki
mint egy béka
ez az egész tiszta tréfa

...

Mónika, sajnálom, ha egyszer is megbántottalak, sajnálom, ha nem azt kaptad mit vártál T?lem, sajnálom, hogy még mindig ?rülten Szeretlek, de azt nem, hogy Téged a sors által megismerhettelek.

Egy igazi Angyal, mi voltál Nékem, ki megmutattad, van még szívem, van miért Élnem. Az Angyalok nem tudnak ám, csak úgy, Valakit szeretni, mert tiszta az ? szívük, mivel képesek Mindenkit, egyszerre szeretni.

Hogyan is gondoltam, ó Én balga Szerelmes, hogy egy igazi Angyalba lehetek, vágyakozva Szerelmes. Angyali pillantásod, mi fájdalmasan hiányzik majd Nékem, de azt nem tudom, vaj lesz e, mi hiányzik bel?lem Néked.

Szeretnék bízni abban, hogy a Csodát, mi Velem megtörtént újra, Te is hidd, s éld is át majd egyszer, újra. Sajnálom, ha összezavartam, mit eddig Keresztnek hittél, mert ha Kereszted, hogy Szerelem nélkül kell élned, abban Te nagyon hittél.

Én nem tudok élni Nélküled, szükségem van Rád, mégis elereszt szívem, szállj hát szabadon, mert Én Angyalként gondolok Rád. Utolsó versem, mit Néked most adni készülök, Szerelmet már adtam, mit így most T?led elvenni készülök.

Szeress majd egyszer, Valakit, ?szintén, esztelen, mert egy Angyal akkor ragyog, ha szeretni tud szüntelen. S bár ?Gy?zelem? az Életed Értelme, eljön majd az id?, mikor egyedül maradsz az Életben.

Egyedül, Szerelem nélkül, ha éled majd az életed, jusson eszedbe, hogy Én lehettem volna Néked. Magányos lehet minden Angyal, mert szíve nem lehet Szerelmes, Jeges szíved az, miért megdobban szívem, hisz ?érte lettem, újra, Szerelmes.

Repülj hát el T?lem, szállj szabadon Angyalom, de arra kérlek, ne veszíts el Engem örökre, mert,

Én Szeretni foglak, Mindörökre.

...

Életem szerelmére ?benne találtam rá s mikor rám nézett szeme csillogott mint ezer csillag az égen! Szemeivel megbabonázott és szívében egy örök boldogságot látok! Mikor rám nézet s meg fogta kezem a szememb?l könny csordult s nem tudtam mást mondani csak ennyit szeretlek, ezt is remeg? hanggal mert szólni sem tudtam az örömt?l melyet ? adott és érzek mai napig bennem! Ha az életemet újra kezdhetném vele kezdeném,hogy kudarc s bánat ne legyen az életembe csak ? akit annyira szeretek! Míg nem voltál nekem az életem romokban hevert de te jöttél és segítettél a pórból várat építeni s ez a vár most egy igazi kincs mely a szívünkhöz n?t s mind a ketten egyaránt ezt akartuk,hogy boldogok legyünk egymás mellett míg élünk! Van egy világ melybe ha be lépünk az csak a miénk mert szeretni csak úgy lehet ha a másikat szereted! Én nagyon boldog vagyok veled s ígérem egy életre itt maradok veled!

...

A múlt éjjelem arról szólt hogy változott az élet,
Megláttalak álmomban és tetszett is az éned.
örültem míg veled voltam hisz megtaláltalak téged,
törölném az életemböl az összes lányt már érted.
De kár hogy csak egy ideig tartott hisz felkellett hogy keljek,
Síró szemmel vigasztaltak hogy még el ne vesszek.
Pedig keresem az igazit akit szeretni is tudnék,
Rózsát csokit vinnék neki és h? szerelmet adnék.
De még nem találom sehol pedig már itt is ott is kutatom,
Én nem olyan gyerek vagyok hogy a lányokat már futtatom.
Pedig csak egy biztos angyalt szeretnék kinek odadhatom lelkem,
És reménykedve imádkozom hogy nem lesz itt a vesztem.
De hol van már az ilyen kit szeretettel várok?
Kivel már nem is olyan szürkék a szomorú álmok.

...