Olyat szeretek már több éve,
ki engem nem szeret.
S most újból összetörte szívemet.
Bolond voltam mikor hittem neked,
megint jól átbasztad a fejemet.

...

Gyönyör?nek indult kapcsolatunk,
Ami jó volt mindkett?nknek.
Hagytam, hogy ez az ár sodorjon Engem.

A sodrás, ami vitt el?re a mély érzelmekbe,
Az nem volt más, mint a Te rajongásod Értem.
A rajongásod hazug volt, amit mutattál Nekem,
Nem kellett más soha bel?lem, csak a testem.

Szép szavaid, rajongásod,
A szerelembe sodorta szívemet,
Te elhagytál engem, nem tör?dve ezzel,
Szívemet itt hagytad vérz? sebekkel!

...

Gondolataim, még mindig ott járnak veled,
Tudom,hogy Téged már felejtenem kéne,
Hisz szíved,már rég más tulajdona lett.

Vérz? szívem, még mindig utánad eped.
Pedig tudom, hogy a Te szívedben soha,
Nem volt hozzám semmi érzelem..

Egy test voltam Neked semmi más,
Amivel érzelem nélküli vágyaidnak,
Busásan tehettél eleget.

De nem vetted észre azt, hogy a
Szenvedély, amit mutattál irántam,
Szívemet megsebzed vele és,
Bánatot okozhatsz ezzel nekem.

...

Hónapok elteltek, hogy azt mondtad nekem,vége!
Elteltek hónapok, hogy nem láttalak Téged!
Azt hittem az id?, gyógyír lesz sebzett szívemnek,
De a sebek csak nem gyógyulnak,még mindig véreznek!
Egyetlen gyógyír, mi szívemet gyógyítja,
Egy-egy levél amit kaphatok még t?led!
Tudom ennél többet nem várhatok t?led,
Mert tudom szíved másnak adtad, Én nem férhetek bele!

A levél mit kapok t?led, kicsit jobbá teszi létemet.
Szívemnek ez gyógyír ezt köszönöm Neked,
Igaz, sokáig nem tart a gyógyír, szívem újra csak vérzik!
Reményem, ami volt hónapokkal ezel?tt,
Hogy még talán enyém lehetsz, úgy mint azel?tt!
De ez a remény elszállt, már nem is remélhetek,
Hogy egyszer megint úgy mint rég egy kicsit az enyém lehess.

...

Nem vagyok, már hamvas fiatal lány, de nem is bánom ezt már.
Átéltem már sok jót és rosszat, bele mentem több rossz kapcsolatba!
Kaptam az élett?l hideget, meleget és az évek teltek a fejem fölött!!
Ahogy a fiatalságom halványodik, az értékrendem is változik!

Visszagondolván fiatal éveimre, nem tudtam úgy értékelni az érzéseket!
Most, hogy érettebb és tapasztaltabb lettem, jobban tudom értékelni az érzéseket!
Ki hitte volna, hogy így 50 felett, egy férfi jön és megdobogtatja szívemet!
És ez az érzés nem akár milyen, soha, de soha ilyet még nem éreztem!!!

Megkérdezem többször magamtól, normális ez az érzés, vagy csak álmodom???
Nem, nem álmodom, az érzés, mi eluralkodik szívemben, lelkemben, ez nem más,
Mint egy csodálatos érzés, ez a szerelem, mi oly széppé varázsolja az életem.
Ki nem hiszi, az higgye el, hogy így 50 év felett is van szerelem!!!

...

Mikor a két szép szemedbe nézek,
Olyankor én semmit?l sem félek.
Igéz? tekintetednek a Földön párja nincs,
Vigyázok ragyogására, hisz ez drága kincs!

Er?t merítek bel?le nap mint nap,
S tudom ett?l jobb lesz minden nap.
Sosem fogom teljesen megunni ezt a látványt,
Mindig megcsodálom, mint egy szivárványt.

Lelkemnek ez ad teljes megnyugvást,
S szívemet melengeti ezen sugárzás.
Engedd hogy bel?led feltölt?djek,
Csupán csak azért, mert nagyon Szeretlek!

...