Este van;
Leszáll a csendes éj,
Sötétség vajh? mit regél?
*
Este van;
Lassan vége a napnak,
Retesz háznak, ólaknak.
*
Este van;
Uralkodik a sötétség,
Jöjjön elő a merészség.
*
Este van;
Nem kevesen tévéznek,
Mások végre pihennek.
*
Este van;
Sötétben indult a gonosz,
A bűnös oszt és szoroz.
*
Este van;
Az állatok elülnek,
Mind elcsendesednek.
*
Este van;
Már nem volna remény,
De előjön a holdfény.

Este van;
Megint eltelt egy nap,
Holnap is virrad nap.

Budapest, 1997. április 26. ? Kustra Ferenc József

...

Kérdésem van, hogy meddig tart az égi végtelen,
Meg, hogy a sok csillagot mi tartja a végeken?
Ja! És még, hogy a napfény tüze honnan végtelen?

Kérdésem van, ugyan a fránya nyár, hogy fér össze a viharral,
Meg, hogy mi lesz a viharos szél által tőlem elfújt kalappal?
Ja! És még ha szütyőg az elázott cipő le vele, hamarral?

Kérdésem van, az élet miért nem szép, én nem haragszok rá,
Meg mások mért' haragszanak, én erre nem nagyon szoknék rá?
Ja! Párkapcsolatban vannak viták, pedig még nem szoktak rá...

Kérdésem van, miért van, hogy nappal a Nap, éjjel meg csak a Hold mosolyog,
De, ha az ég beborul, akkor nem látszik, hogy éppen melyik-ki mosolyog?
Ja! Miért vannak rossz kapcsolatok, hol nem látod, néha, másik mosolyog…

Kérdésem van, bár az élet nem végtelen, sokszor, sokan, kéretlenül beleszólnak,
De lehet, nem is tudják az okokat, eredőket, csak tudósan beledumálnak?
Ja! Mindenki átgondolhatná, hogy mit mond és tesz, de miért rajtam filozofálnak?

Vecsés, 2020. december 30. – Kustra Ferenc József – íródott: anaforás, belső rímes, bokorrímesben.

...

Hazánkat eső veri, vihar dúlja.
Hazafi arcunkat a könny áztatja…
Magyar! Harcolj a szép kis hazánkért,
Istenért, hazáért, a családért!

Óh, hazám, köszönöm, hogy szerethetlek,
Ez tán’ elűzi sötét fellegeket…
Köszönöm, hogy a fiad lehetek,
Jó gyermekedként, mindent megteszek…

Magyar vagyok én ide születtem,
Magyar vagyok, ide köt életem,
Magyar vagyok itt élek, itt lakok,
Magyar vagyok és az is maradok!

Vecsés, 2011. szeptember 17. - Kustra Ferenc József

...

A szomszédban fölütötte a fejét a -vészjóslón veszélyes- háború és világháborús világhelyzet…

(leoninus csokor)
Már csak szellemfalvak, a már csak teljesen romfalvak…
Kietlen és csak sitt-törmelék őrző az egykor szép tájék… most már csak halom-törmelék…
Tégla, betontörmelék fedi bombáktól kialakult pusztaságot… vagyis lefedi…
Őrjítő ez a ’szívfacsaróan ronda’ látvány, ez magában már élet-zárvány…
Letarolt az itten volt lét, kik itt laktak kigyermeknek már nem fognak mondani mesét…

Odébb menve hatalmas törmelékhegyek… Ezt intézik népnek fekete-kos egyedek.
Lakótelep volt, emeletes házakkal… ki életben maradt, csak küszködik sírással.
Nyakunkon a tél, Ukrajnában kőkemény hideg… Kosok szíve meg üvegkemény-rideg.
Az Óperenciás-tengeren túliak, nem tudják hol van… elég, ha küldött fegyver van.
Letarolt országon, a bevételeik mámorítók… pénzük tapad rájuk, mint nyákok.

Csak tárgyaknak folyton fegyverszállítókkal… De itt ki, miként tárgyal hullaszállítókkal?
Kazettás bomba, gránát, rakéták, van bőven… pénzmágnás többet akar eladni, bőven?

Tartsa be, ki mond ígéretet… de fekete kos? Nem olyan, hogy végre tesz ígéretet.
Biztos vagyok benne, hogy egy gazdag bele se gondol… pénzmágnás nagy csendben: mit is mondol?
Gazdagék! Ki építi föl a falvakat? Kik lesznek, kik segítik lélek újítókat?

Folyvást' ágyúdörgésben ki segít új nemzedéknek, hogy ne roncsolja magát a lélek?
Naponta híradók tán' kéjben mutatják, e részleteket… de nem, mint ész veszejtőket…
Vannak TV -k amik a háborút bulvárosra veszik… és vannak nézők, akik ezt ’megeszik’?

Letarolt az életszemlélet a béke-nézet… ez bizony gyengíti emberiséget…

Vecsés, 2023. szeptember 19. – Kustra Ferenc József- íródott: íródott a világ, az emberiség jelen történelmi, háborús és nagy katasztrófát-jelző helyzetéről az eszkalálódás félelmétől. „Nyugaton a helyzet változatlan”, a nagy, ’művelt’ nyugatnak, csak a pénz számít!

...

(Az EMBER 14 parancsolatja!)

Irigység.

Irigység embert sárgává tesz,
Mert benne, tenni nem volt mersz.
A másé az mi kéne neki,
De nincs mersze megszerezni.

Gyűlölet.

Gyűlölet éltet embereket,
Kik nem ismerik szeretetet.
Haragszanak mindenkire,
Kinek nem beteg a lelke.

Erőszak.

Az erőszak éltet egyeseket,
Kik nem szeretik az embereket.
Tévednek, mert hiszik, ettől nagyok,
Pedig, ha tudnák; lelki toprongyok.

Hiú Remény.

Kiben dúl a hiú remény,
Abban tán’ kevés az erény.
A kóros hiúság káros,
Erről lemondani sármos.

Önuralmat tanúsíts.

Őrizkedj a haragodtól,
Mert elválaszt ágytól, asztaltól.
Ha így teszel jó lesz, meglátod,
Mert nem lesz késő bánatod.

Ne uralkodj.

Mással szemben, ne uralkodj,
Tőle így el ne távolodj.
Igyekezz, ne tégy gonoszat,
Magadba nyomd el a rosszat.

Ne vétkezz.

Igyekezz, hogy meg ne bánts mást,
Jó nevelt ember tisztelt mást.
Ne vétkezz a másik ellen,
Másokat nevelj ez ellen.

Ne légy önző.

Ne magad törvénye szerint élj!
Magadnak olyat be ne mesélj,
Hogy mások szemében ettől
Magasra emelkedsz Földtől.

Alkalmazkodj.

Tudj alkalmazkodni máshoz,
De legfőképpen családhoz.
Ők életedben biztos pont,
Ha szeretet a középpont.

Tiszteld a másét.

Mi a másé, tisztelj mindent,
Kerüld elvételt, erkölcstelent.
Ne kívánd vagyonát, párját,
Érd be azzal, mit sors rád testált.

Tiszteld a Tanítód

Ki Tenéked Tanítód, az barátod.
Ezt élet igazolja, majd meglátod.
Tanítódra felnézni tisztelettel,
Felér egy nagyon jó cselekedettel.

Tiszteld az idősebbeket.

Idősebbet, őreget tisztelni kell,
Ővele szemben hadakozni hittel
Hibás, nagyon csúnya dolog, ezt hidd el.
Öregszel, Te is így jársz az élettel.

Becsüld a szellemi örökséged.

Ki örökségként jó nevelést kapott,
Már mondhatjuk, hogy jó helyről származott.
E származásra legyél nagyon büszke,
Ér annyit, mint a grófék szérűje.

Ne rombolj.

Védjük, óvjuk a természetet,
Ne romboljuk le a környezetet.
Ne tegyük tönkre éltünk alapját,
Óvjuk meg a természet világát.

Vecsés, 1998. október 26. – Kustra Ferenc József- írtam: alapos megfontolás után…

...

A mi zászlónk: piros, fehér és zöld!
Magyarnak lenni az érzés: fennkölt!

Ide születtünk, miért kellene ezt szégyellni?
„Másoknak”, "máshol" miért lehet büszkének lenni?
Amikor forradalom volt kifolyatták apáink a vérüket,
Ezzel megmutatták az igazi, főleg, igaz-magyar lényüket.

Túléltük a mongolok kegyetlen támadását,
Török sem állította meg a szív dobogását.
Folyt bizony a magyar vér, ezernyolcszáz közepén.
Sőt, ezerkilencszázban is majdnem a közepén!

A magyarnak fontos, hogy a magyar szívek dobogjanak,
Meg, hogy mindig megfeleljenek a nagy kihívásoknak!
Egy évezrede eleget teszünk... élethullámoknak.

Itt élnünk és halnunk is kell!
Érdemes légy… az élettel!

A mi zászlónk: piros, fehér és zöld!
Magyarnak lenni az érzés: fennkölt!

Vecsés, 2013. november 7. - Kustra Ferenc József

...