(Senrjon)
Te a síremlékednél
Többre vágysz, meg tartósabbra is?
Vers légy, ne költő!
*
Emlékezzenek terád?
Legyél szabálytartó, meg precíz.
Magad légy a vers?
*
Maradandót alkotnál?
Gondolatod filozós legyen!
Több vagy, mint senki!
*
Más poétákat ismersz?
Ne légy irigy, segítsél neki.
Mutasd, hogy ki vagy!
*
Te lektorálsz mást?
Úgy tedd, mintha írásod lenne!
Ingyé? segítség!
*
Te a síremlékednél
Többre vágysz, meg tartósabbra is?
Ha Te vagy a vers!

Vecsés, 2022. május 8. ? Kustra Ferenc József ? íródott: senrjon csokorban.

...

Sok tüskéje van a süninek,
Nagy pofája a kis hörcsögnek.
Az elefántnak oszlop lába,
Vízben él, mint hal a márna.

A kígyó teste surran, siklik,
A majom fáról fára ugrik.
Cápa a tenger királya,
Aligátor a mocsár ura.

Naponta öt állatfaj kivész,
Az ember nekik olyan, mint vész.
A természet részei vagyunk,
S erre biz? kéne vigyáznunk.

Budapest, 1997. augusztus 3. ? Kustra Ferenc József

...

Rákos mezején nemes emberek sereglettek,
Hogy Magyarország kormányzójáról ők döntsenek.
Ezernégyszáznegyvenöt, június hatodika,
Hunyadi János lett Magyarország kormányzója.

Hunyadit a hadvezéri képességei,
Vagyona, kapcsolatteremtő ösztönei
És közakarat ültette a hatalomba,
Benne az ország, végre tán' önmagát látta.

Ő volt az ura az egész, nagy délvidéknek,
Szerepe volt ebben, Szilágyi Erzsébetnek.
Volt neki ezer faluja, meg huszonnyolc vára,
Négymillió hold birtoka, ötvenhét városa.

Végre már ismét magyar „királyt” kívánt az ország,
Megválasztották Csákiak és népes rokonság.
Állást foglalt Hédervári Lőrinc a nádor,
Összefogás is megvolt, mint oly régen, máskor.

Ország irányító nemes urak mind ott voltak,
Véghez vitték magyar virtust, mind egyet akartak.
Eddig a hatalmat mások bitorolták,
Most jót, a Hunyadiak legalizálták.

Ezekben az időkben bajba volt az ország,
Szerencsére Hunyadi lett a főméltóság.
Összefogás történelmi tanulság lehetne…
A mai zavaros időkben, szintén elkelne.

Budapest, 1997. április 4. – Kustra Ferenc József

...

Meditálok…

Csak állok a keresztútnál és nézelődök.
Várom a fényt, nézek föl… érdeklődök
De tekintetem a semmibe vész, az éterbe…
Hogyan jutok így előre… előre az életbe?

Nézek körbe és a szemembe égő vágyak…
Innen messze vannak a legelésző nyájak
És messze a szép, békés délibábos tájak…
Nekem a szépség, béke, délibábos vágyak.

Az életem mindig, szinte csak keresztutakból állt
Soha, senki nem segített… utam jóra merre vált?
Elmennék oda hol talán kék az ég, zöld fű,
De melyik út vezet oda… minek vagyok nagyszívű?

Nézek és utakat látok… de igen rémisztő,
Pusztaságban csak utak… igen, igen ijesztő!
Se fa, se fű, se élet jele, homoktenger közepe?
Se úszni nem tudok, se mellényem… le vele?

Látom még az úti táblákat is lebontották,
Nehogy lássak… a lelkem is kifosztották!
Mindebből látszik, hogy semmibe vesznek,
Ebből már tudom, céljuk… elveszejtenek.

Iránytűm nincs, egy tábla sem mutat utat,
Nem tudom, merre menjek… lesz sorsfordulat?
Az életem mindig, szinte csak keresztutakból állt
Soha, senki nem segített… utam jóra merre vált?

Tudom, messze vannak szép, békés délibábos tájak…
Ha ott élnék, akkor tán’ bennem is lehetnének vágyak?
Vágyak, melyek nem maradnak azok, de teljesülnek
És a lelkem szárnyai, attól fölöttébb lelkesülnek…

Pusztaságban csak utak… igen, igen ijesztő!
Pusztában nincs semmi, legyek tán’ madárijesztő?
Csak állok a keresztútnál, állok és nézelődők,
Jön-e még az életben valami, ami… talán előlök.

Vecsés, 2011. szeptember 11. – Kustra Ferenc József

...

Türelmetlenség…

Számolt napokban
Telik a sok perc fürtje.
Türelmetlenség.
*
Várt nap lassan jön,
Fürtős mosolyod várom.
Türelmetlenség.
*
Ahogy ideérsz,
Mosolyokat látsz fürtben.
Türelmetlenség.
***

Bőregerek…

Az őserdőben
Bőregér, fürtökben lóg!
Így természetes.
*
A bőregerek
Fejjel lefelé, fürtökben
Sem szédülnek el.
*
Fürtök látványa,
Bőregerek ottléte.
Társas életű.
*
Padlás sarkában
Lógnak, bőregér fürtök.
Jóllakottság… csend.
***

Varjak, télen…

A kopár fákat
Feketíti varjúhad.
Fürtök! Hófoltok...
*
Varjúcsapat a
Szántásban, fürtben nézgél.
Kóbor magszemek...
*
Éhes varjúhad
Fürtben keres. Remélt mag...
Szántás, lefagyott.

Vecsés, 2018. február 7. – Kustra Ferenc József – 3 db. senrjú csokor. Pályázatra készült!
Így egyben, -a kiírás szerint- egy műnek számítanak!

...

A szomszéd háború mellett, kialakult a Közel-Keleten egy nagyon is véresebb háború…

Én már mondtam ezt, amikor a ’mienk’ kezdődött! Az a létünkbe belelökődött…
De ahogy ez most hat napja létünkbe lökődött… a józan ész úgy félre lökődött…
Köztük a videókat a híradókban, Fekete kosok, csendeskednek akolban.
Már első hajnalban ezrek meg ezrek haltak meg, kik ennek végét már nem élik meg.

Az ellencsapásról közben kiderült, még meg sem kezdődött, de megfog, mint kiderült!
A kosok meg osztanak és szoroznak, fenik a nyelvüket, hogy gazdagodhassanak.
Tengeren már meg jelent egy repülőgép hordozó, fölvonult, naná... így alakult.
A másik úton van, kilencven vadászgéppel, ellenzők szava föl ér semmiséggel…

A kettes borzalmat senki nem sejtette, tervezőknek bizony volt lélekjelenléte.
Vasárnap hajnalban isten csapása... már rögtön ezrek vonultak át a túlvilágra.
Végül is világot ugyan az, az kos-kör irányítja, ők küldik népeket halálba.
Végül is a fekete kosok köre gazdagszik, így nem lehet csoda, hogy harcoskodik.

Mi a köznép éreztük, hogy ez lesz és a második már messze nem kontármunka lesz.
Amit tudunk hat nap alatt, nem is sok, de ha ez is kitejed, akkor az lesz a sokk.
Az államok mentik az ott élő, dolgozó honfiakat... döntenek rekordokat…
Még bemutatom, hogy milyen lesz az ősz… de ezereknek már élete sincs, nem lesz ősz...

*
(Senrjú)
Mi kirándulunk,
Ősz zizzen talpunk alatt.
Közben színes csend…
*

(senrjon)
Még sejlik őszi nyárvég,
Színes ruhát vett föl az erdő…
Közben színes csend…
*

(septolet)
Természetben béke honol,
Háborút nem kohol.

Néha van vihar
Mi múlik hamar.
Álomvalóság,
Rakoncátlanság…

A földön negyvenöt' óta nem volt világégés, ennek nyolcban éve… pótolják késés?
Megölnek kisbabákat, felnőtteket, mindennemű embereket… már most! Öregeket...
Hat napja mutatják a TV adók a videókat! De, nem mutatnak békefaragókat…
Sajnálatos ez, az emberiségre nézve! Kit érdekel a világsors, jobb', ha nézve…
A két háború borzalom! De néznünk kell, mert legyen tájékozott minden sokadalom!

Vecsés, 2023. október 13. – Kustra Ferenc József- íródott: a világ, az emberiség jelen történelmi, már eszkalálódott háborús és nagy világkatasztrófára mutató helyzetéről. A TV. híradókban folyvást mutatják a valóságot…

...