B?nös vagyok, mert vétkeztem,
Küzdöttem ellene, de beléd szerettem.
Bocsáss meg, hogy ez így történt,
De nem tudok mást szeretni semmiképp.
Mondhatnám, hogy nem kellesz, de így hazudnék,
S ezzel a tudattal tovább élni nem tudnék.

...

Egy bocsánat kéréssel tartozom most Neked,
Mert nem tudom elmondani, mennyire szeretlek.
Nincs rá jelz? a világon, mely kifejezné az érzésemet,
Így marad a legszebb általam ismert szó: Szeretlek!

...

Mikor a két szép szemedbe nézek,
Olyankor én semmit?l sem félek.
Igéz? tekintetednek a Földön párja nincs,
Vigyázok ragyogására, hisz ez drága kincs!

Er?t merítek bel?le nap mint nap,
S tudom ett?l jobb lesz minden nap.
Sosem fogom teljesen megunni ezt a látványt,
Mindig megcsodálom, mint egy szivárványt.

Lelkemnek ez ad teljes megnyugvást,
S szívemet melengeti ezen sugárzás.
Engedd hogy bel?led feltölt?djek,
Csupán csak azért, mert nagyon Szeretlek!

...

Tiltott az élet
Eltiltott t?led
De nem tilthatja meg
Hogy szeresselek téged
És ha már nagyon szeretlek
A tiltás örökké elmehet
Engem nem érdekel hogy más mit mond
Nekem kell hogy mindig átkarolj
Nekem kell hogy szeress engem
Mert én szeretlek téged
Úgy szeretlek ahogy még soha
Úgy szeretlek ahogy más nem tudna
Hogyha elhagysz, elmész t?lem
Örökre kioltod az életem
De én harcolni fogok érted
Mert te mindennél többet érsz nékem
Nem tudlak elhagyni soha
Mert a vágyam s gondolatom te vagy!!!

...

Én csak téged tudlak szeretni
Szeretnék örökké veled lenni
Hiányzol már régóta
Azóta hogy utolsó szavad kimondtad
Mondtad hogy maradjak veled
De nekem el kellett mennem
Azóta is fáj a szívem
Hogy nem lehetek veled
A szavakat mit leírsz nekem
Oly szépek és kedvesek
Nyomot hagynak a szívemben
És én nem feledlek el
Egész nap rád gondolok
Éjszaka veled álmodok
Elveszíteni nem akarlak
Mert az életem csak te vagy
Lehet hogy most mást szeretsz
Lehet hogy most mással vagy
De tudom hogy a szívedben
Rám vágysz majd
Te vagy akit szeretek
Te vagy akihez ragaszkodom
Te vagy akivel úgy érzem mindent lehet
Te vagy ki mindig hiányozni fog
Együtt a sorsunk boldog, nem mostoha
Egy ami biztos: nem hagylak el soha
Amíg- e világon létezik szerelem
Addig csak téged szeretlek!!!

...

A mosoly az arcomon,
Már rég megfagyott
A boldogság számlája
Nekem, túl drága volt.

Hisz van bolond ember,
Ki megbízik másban,
Ki azt hiszi, jól van így,
De szívében más van.

Néhány meg elhiszi,
Hogy elmúlik egyszer,
Majd kés?bb rájön,
Ett?l lesz ember.

De mért kell hogy él?,
Ezt így élje át?
Mért kell, hogy érezze,
Haldoklók fájdalmát?

Mert ha túl éli egyszer megtanulja,
Ki bolond, könnyen magára hozza.
A kegyetlen szerelem meg nem öli,
De már tudja, a b?ntudat végig, a sírig kínozza.

...