Van egy személy, kit szívb?l szeretek,
Ki mellett azt hittem, boldog lehetek.
De nem, ez nem így történt.
Szívem darabokra hullajtotta szét,
De már nem fogok többé ránézni,
Nem engedem miatta szívem fájni.
Az élet túl rövid ahhoz, hogy fájjon,
Tudni kell tovább lépni és én ezt megcsinálom.

...

Ijeszt? hangok száza süvít a szélben,
Villámok hadai háborúznak az égen.
Én csak fekszem a sötétben,
S idebent érzem,
Hogy hiányzol olyan annyira,
Hogy halálom érzem.
Könnyeim ezrével hullnak szememb?l,
Mint az es?csepp odakint a fekete felh?kb?l.
Szerelmes vagyok?
Bár ez többé nem kérdés.
Éberen várom, hogy szóljon a cseng?,
Hogy újra hozzád bújjak,
Mint amikor?
Egész éjszaka fürkésztük az eget,
Feltételek és szabályok nélkül.
Emlékszel?
Jött egy csillag, mi felénk tartott,
S oly fényes lett, hogy a többi elhalványult mellette.
Emlékszel?
Az a csillag a miénk volt,
S máig is, amikor eszedbe jutok,
Csak nézz az égre,
S tudni fogod, hogy akkor is veled vagyok,
Mikor nem vagyok melletted.

...

Ahogy én szeretlek, nem szeret úgy senki,
Amíg én szeretlek csak a jó Isten fogja tudni.
Szeretlek míg világ a világ,
Csodás lesz életünk a boldogság talaján. Szeretlek!

...

Egy szó, amit várok t?led,
Egy szó, hogy a létem,
Fontos volt neked,
És jó emlékkel hagytál el,
Engem!

Egy szó, amit várok T?led
Ez a szó az hogy
Kicsit hiányzok Neked!
Egy szó, hogy kimondd,
Engem nem felejtesz soha el!

Egy szó, amit várok T?led,
Hogy ne mond soha,
Hogy nem láthatlak,
Soha többé Téged!

A sors kiszámíthatatlan,
El?re nem tudni semmit,
És az, hogy mi találkoztunk,
A sorsunknak ez jelent valamit!

Ezért kérlek ne mond, hogy
Nem találkozhatunk többé,
Ez a szó fájó, hisz a sornak,
Valamilyen szándéka volt velünk!

Csak egy szót várok T?led,
Hogy ne mond soha, hogy
nem láthatlak Téged!!!

...

Ha ?sz, öreg leszel egykor szívem,
s visszarévedsz múltra, tetteidre,
a nap, melyen el?ször megláttál,
legyen csillogó arannyal hintve.

Ha ?sz, öreg leszel egykor szívem,
s elszállt napjaidat sorra veszed,
emelkedjen fároszként közülük
a nap, hogy el?ször fogtam kezed.

Forró ölelésekbe foglaltam
mint gyöngyöt záró kagylót szerelmem.
Ha ?sz, öreg leszel egykor szívem,
emlékezz rájuk! Megérdemeltem,

hisz odaadást, h?séget kapni
csak az képes, ki maga is szeret.
Ha ?sz, öreg leszel egykor szívem,
tudni fogod: így más nem szeretett!

Ha ?sz, öreg leszel egykor szívem,
s élted lapjai szertemállanak,
tán nem leszek, hogy szorítsam kezed,
megsimogatva roskadt válladat...

Nehéz teher a szív! S mennyi öröm,
ha ketten hordták végig az úton!
Ha ?sz, öreg leszel egykor szívem,
halálod megkönny?l ett?l, tudom.

Kísértés, gond százszor környékezett,
de összeláncolódtunk mi híven...
Emlékezz hát a végs? percekig,
reám, ha ?sz, öreg leszel szívem!

...

Vágy

Vágyom rá,hogy lássalak
sétálni négyszemközt veled,
szerelmem elutasíthatod,
de meg nem tilthatod nekem.

Jobb tudni a jó hírt,
mint megtudni a rosszat,
kétségek közt élni mindig?Gyávaság!
Inkább tudjam a rosszat.

...