Nekem hiányzol Kornélia,
Lehetnél bennem… lelkem párja.
Tíz évet lehúztunk,
Ez bizony a múltunk…
Gyere no, vissza Kornélia.

Érted vágyakozik mindenem,
Csak nálad pihenhet a szívem.
Ha hívsz engem, megyek,
A karomba veszlek.
Örökké maradok kedvesem.
*
Merészelek, jobb jövőt kérni,
Még jó pár tízet, veled élni…
Sorstól, nem kell félni,
Szeretve kell élni.
Gyere… vágyaimnak zenélni!

Veled lobban a láng szívemben,
Tűz gyúl, ha reám tekintsz csendben.
Nem félek a sorstól,
Vágyam nő a csóktól.
Karodban olvadnék... szüntelen.
*
Tanuljak, még jobban szeretni?
Közben a lelkedbe kerülni?
Nagy volt a hiányod,
De nem volt másságod.
Magamhoz beszélek! Ezt tenni?

Ne tanulj már, hisz szíved szeret,
A lelkem rég befogadta ezt.
A hiány égetett,
De szívem tégedet,
Mindvégig őrzött, perc amíg jött..
*
Igyekszek benned, jobban bízni,
Igyekszek benned, jobban hinni.
Harcom, magam vivom,
Éjjel Te vagy álmom…
Veled beszélek… s lepihenni.

Ha bízni akarsz, engedj közel,
Ha hinni akarsz, ész mérlegel.
Csitítsd el harcaid,
Bízd énrám álmaid,
A karomban békén pihenj el.
*
Ha összeállunk, Kornélia,
Az már nekem a szívem útja.
Ölelnélek, csókkal,
Simogatás, csókkal…
Ünnepeken is él… szív útja.
Ha összeérünk, szívem zenél,
A vágyad bennem örömre kél.
Ölelés és csókok,
Szelíd simogatók.
Szív útja, ünnepeken is él.
*
Gondolod, hogy nem bíztam benned,
Véljem, hogy ebből volt eleged?
Hallgattam mesédet,
Meg ütő szívedet…
Ha visszatérsz… szeretet jeled.

Tudom, bíztál, csak néha féltem,
Szívem súlyát rejtve viseltem.
Ha szavam hallgattad,
Éreztem, ott marad.
Ha visszatérek, szeress engem!
*
Gyere vágyok, óh, Kornélia!
Gyere csak, kinek nincs bajusza…
Hallgassuk a csendet,
Nem lehet eleget…
Végül… vágyok, óh Kornélia.

Jövök már hozzád, ó, kedvesem,
Vágyaknak lángjában ég lelkem.
Hallgatni a csendet,
Míg szívünk remeghet,
Csókban talál rám az érzelem.
*
Szíveinknek… együtt működni,
Lélekben kéne egyesülni…
Van tíz év gyakorlat.
Újra kell akarat…
Jőj vissza… egymást kell szeretni.

Szívünk lángja hadd forrjon össze,
Lelkünk vágya ne szálljon messze.
A tíz év nem szakít,
Az akarat szólít.
Jöjj, szerelmünk lobbanjon össze!
*
Én már gondolom, mi egy sorsban,
Jövőkben szépen élnénk… sorban.
Hívj fel, hogy mikor jössz,
Óvatosan előzz!
Mondok imát hozzád, kínomban…

Hiszem, hogy együtt lesz szép a lét,
Veled újra meglelem a fényt.
Hívj hát, hogy induljak,
Ölelve csókoljak…
Én is imádkozok mindezért.

Vecsés, 2025. július 12. – Siófok, 2025. szeptember 26. -Kustra Ferenc József - Gránicz Éva; Írtuk: két szerzősként rom. LIMERIKBEN. A páratlanokat én írtam a párosokat, szerző-, és poétatársam.

...

De jó a sok ó, az olyan megkapó!
Ha kedvesem simuló, odaadó, nem nagy az ego.
Szeme ha rám tekint csillogó, nem fakó.
Szája édesen csókoló, nem oly? hideg, mint a hó.
Karja szorosan átkaroló, nem távoltartó.
Keze bársonyosan simogató, nem durva posztó.
Hangja kedvesen búgó, muzsikáló, nem elutasító.
Fürtjei mint a rugó, kunkorodó, nem kisimuló.
Illata csábító, mámorító, nem orrfacsaró.
Jelenléte megnyugtató és soha nem zavaró.

Aki megbízható és nem széltoló.
Aki igazmondó, nem mesemondó, hazudozó.
Aki szorgoskodó, nem naplopó.
Aki illemtudó, nem tapló, tuskó, surmó.
Aki számára fontos a diszkréció, nem kidumáló.
Aki mértéktartó és nem nagyivó.
Aki egy cukorborsó, nem gúnyolódó.
Aki jóravaló, odaadó, szavatartó, nem áruló, kígyó.
Aki óvó, imádó és nem bántó, gátló, én is dettó.
Aki hódító, vonzó, kitartó fickó, az méltó és pont hozzámvaló.

Érzései időtálló és nem tavalyi hó.
Tudom az ilyen ember ritka, mint a fehér holló.

Ó, ez alig hihető, pedig mondom ilyen ?!
Így lett az óból ?.

Siófok, 2023. augusztus 18. - Gránicz Éva -

...

Nem kérek mást csak adj még időt!
Az időhöz kérek Uram, erőt!
Add, hogy a fényed úgy hasson át,
hogy a szívem kinyiljon a végtelenen át.

Terítsd be az arcom lágy fényeddel,
szívem itasd át a szereteteddel,
Hogy ragyogni tudjak én is másokra rá,
s a szeretet szálljon belőlem tovább.

Adj még Istenem adj még időt!
Van még itt dolgom,adj hozzá erőt!
Hálás a szívem csak köszönni tudom,
hogy mellettem voltál eddigi utamon.

Nem kérek mást csak fogd a kezem,
ahogyan vezettél egész életemen.
Kitárt karokkal szólítlak én Téged,
magamban érzem szent,szerető lényed.

Adj még Uram, adj még erőt!
Hogy szeretni tudjak,adj még időt!
Nem számít más csak fogd a kezem,
ahogy vezettél eddig át az életemen.

...

Ha becsukom a szemem, akkor is téged látlak,
egyetlen szerelmem, szívemnek édes vágya.
S ajkam, ajkad után sóvárogva forró,
csókodra vágyva. burkolózik édes némaságba.

Kimondatlan szavak cikáznak lelkemben,
miket talán a szívem dobbanása jelez.
Kimondhatom ezerszer szeretlek te drága,
te vagy a gyémántom az életem csodája.

Látom, ahogy mosolyog a szép szemed, lelkemig hatolsz, s szívem megremeg.
S érzem, ahogy édes csókoddal újra és újra, mindig elvarázsolsz engem napról napra.

Mert oly felejthetetlen, akarom még sokszor,
isteni finom a csókod mint a vatta cukor.
Amióta éreztem, attól a perctől te vagy, minden gondolatom, éjjel és nappal.

Telnek a napok, percek, de érintésed, testemen most is ugyanúgy érzem kedves.
És tudom már, ilyen érzést csak egyszer, egyetlenegyszer ad az élet nekem.

Mert a szív csak egyszer doboghat érted,
erre a dallamra, csak egyszer ami örökre tied.
Ez az édes zeneszó tölti be lelkemet,
és tudom örökk? szeret téged a szívem.

...

Ha becsukom a szemem, akkor is téged látlak,
egyetlen szerelmem, szívemnek édes vágya.
S ajkam, ajkad után sóvárogva forró,
csókodra vágyva. burkolózik édes némaságba.

Kimondatlan szavak cikáznak lelkemben,
miket talán a szívem dobbanása jelez.
Kimondhatom ezerszer szeretlek te drága,
te vagy a gyémántom az életem csodája.

Látom, ahogy mosolyog a szép szemed, lelkemig hatolsz, s szívem megremeg.
S érzem, ahogy édes csókoddal újra és újra, mindig elvarázsolsz engem napról napra.

Mert oly felejthetetlen, akarom még sokszor,
isteni finom a csókod mint a vatta cukor.
Amióta éreztem, attól a perctől te vagy, minden gondolatom, éjjel és nappal.

Telnek a napok, percek, de érintésed, testemen most is ugyanúgy érzem kedves.
És tudom már, ilyen érzést csak egyszer, egyetlenegyszer ad az élet nekem.

Mert a szív csak egyszer doboghat érted,
erre a dallamra, csak egyszer ami örökre tied.
Ez az édes zeneszó tölti be lelkemet,
és tudom örökk? szeret téged a szívem.

...

SzeretnI és szeretve lenni mindig érted lenni,
szerelem küszöbén őszintén szeretni.
Lelkemmel, dobogó szívemmel szeretve,
szerelmesnek lenni csak érted örökre.

Szeret tudom, érzem ugyanúgy, ahogy lehet,
én is szeretem tiszta szerelemmel kedvesem.
?szintén hűen örökkön, örökké létezem,
övé vagyok, csakis az övé csak őt szeretem.

Senki másé ezen a világon, lelkemből szól,
dallama, szívem érte dobog ezerszer, százszor.
Szerelmünk szívből.zenélő szép muzsikaszó,
mit csak mi hallunk, ami oly magával ragadó.

...