Erre sok ember nem tud válaszolni, ha megkérdezed!
Talán szavakba önteni teljesen nem is lehet! Számomra?
Leveg? vagy... aki nélkül megfulladok!
Tenger a pálma fák körül... mi nélkül kiszáradok!
Napsütés... ami nélkül sötétségbe borulok!
Föld... ami nélkül a lábam alatt nem lenne talaj!

...

Utállak, mert játszottál velem!
Elhitetted, hogy lehetsz a mindenem.
Csak egy játék voltam neked, kit kedved szerint manipulálhattál.
Sokszor mondtad, hogy velem lennél.
Utána mégis nemet mondtál!
Ebben hol a kegyelem?

Összetörted szívemet nem egyszer, nem kétszer sok ezer darabra.
Lettem volna szeret?d a virágzó tavaszba.
De te nem láttad, mit titkolok magamba.
Utáltalak ezért, mert csak egy játékszer voltam számodra.

...

Egyikünk se sejti, meddig árassza ránk sokiz? illatát az
élet
és milyen hosszú az út, amit magunknak kell kitapossunk.
Kérlek,
gondolj arra, nem tudhatod meddig ölelhetsz, szerethetsz lustán vagy minden ?r?lt
hévvel.
Gondold meg hát, mi számít, mi emel fel, mi csillan fel melletted olyan édes
fénnyel?
Mi az, ami észveszejt?en káprázatos és nemcsak múló
szeszély?
Ami vállal ezer megprobáltatást és milló veszélyt
érted!
Én tudom jól mi az, kusza hálójából, keresem de nem találom a kiutam és most is,
érzem!
Tudom hogy mi az...? Az irántad érzett szerelmem, a kavicsdobáló kisgyermek, ki megtöri a tó sima tükrét.
Belém véste, mint egy fába minden álmodat, olykor áldásával simogat, de néha fájóan belém vájja tövisét...

...

Szeretném körbejárni a földet, Két puha kezed a kezembe téve. Boldog szívvel,szerelmes énnel, édes csókok és lágy ölelés lenne a vége. Szeretném körbejárni a Földet. Arcod az arcomhoz érve. Két karommal átölelném forró tested, beleborzonganék: már most érzem. Szeretném körbejárni a Földet, eljutni Veled a csillagos égbe. Szeret? szívünk egymásra találna, odafenn a mennyek országába.

...

Szívembe végre beragyogott a fényl? napsugár,
Vége lett a télnek, most egy új tavasz vár.
Nem is sejtenéd, hányszor gondoltam én valaha is rád.
Elalvás el?tt az utolsó gondolatom mindig is te voltál,
Néha mikor megláttalak, csak úgy megöleltelek volna,
Mert még akkor is szerettelek, mikor fejbe l?ttelek volna,
Most már nem érdekel, mi volt köztünk akkor rég,
Mert visszakaptalak téged és ez nekem b?ven elég.

...

Ha egy nap úgy érzed, hogy sírni kell, akkor hívj engem.
Nem igérem, hogy megfoglak neveteni,de sírok veled.
Ha egy nap elakarsz futni, ne félj engem hívni.
Nem igérem, hogy megállítalak, de futok veled.
Ha egy nap senkit sem akarsz hallani, hívj engem.
Ígérem, veled leszek és nagyon csendben!
De, ha egy nap hívsz...
És nincs válasz.
Gyere gyorsan és látogass meg.
Lehet, hogy nekem van rád szükségem!

...