Vagyok, itthon vagyok kedvesem hozott!
Istenem megtörtént, végre amit vártam!
Átéltem újra, ez volt minden vágyam!
Csodaszép, ragyog mint mindig, elolvadok!

Korlátok között még, de szeretem!
? az életem, mit tegyek ez szerelem!
A földön járva, követem az utat ne legyek árva!
Tudom ,mindent tudok de remélem nem sok van hátra!

Éreztem, amit mindig is tudtam ? nem a múltam!
A régi id?k elmúltak egy vonalat húztam!
Illata, ölelése, szárnyakat adott, nem tagadom!
Félszeg érintés, félszeg ölelés még még akarom!

Nem akarom gyorsan, hagyom hagy múljon a múltam!
Várok és adok ez id? alatt, kényeztetem az ég alatt!
Ölelem, érintem, fogom a kezét Istenem ez így maradhat?
Végre érzem, amit mindig is tudtam, ? nem a múltam!

...

CSAK EGY PILLANTÁS,EGY ÉRZÉS,
S MÁR TUDOD,HOGY ? AZ AKIT KERESTÉL.
ÉVEKIG KERESGÉLSZ,S MIRE RÁTALÁLSZ
LEHET KÉS? MÁR.

ÖRÖM ÉS CSALÓDÁS EGYETLEN ÉRZÉS
KIT SZERETHETNÉL MÁR NEM TIÉD.
AZ ? SZÍVE MÁSÉ MÁR,
VAGY A NAGY TÁVOLSÁG KÖZÉTEK ÁLL.

BÁNAT ÉS CSALÓDÁS EGYETLEN ÉRZÉS MÁR,
EZZEL A BOLDOGSÁG IS TOVA SZÁLLT.
SZÍVED ISMÉT MAGÁNYOS MÁR,
S ÚJ SZERELEMRE VÁR.

...

Bel?led áradó szavakból, minden mennyországból,
Azon szándék, mi az életünket úgy övezi.
Haladni te érted, s a megkövezett út porából,
Váró szíved összes dobbanását kisejteni.
Ez a dolgom, míg halad feléd a perc.
Mi oly gyöngéden, lágyan hull, mint hajszálad karomra.
Ha megérkezem, vajon bennem mit lelsz?
Hisz annyi mindent gy?jtöttem erre az alkalomra.
Tavak arcát, felh?k leplét, szeleknek susogását,
Kenyerek kovászát, nyugalmát az emberi létnek.
Mindezt úgy néztem, ahogy te is bizonyosan látnád,
Lehunyt szemmel, odaadva azt ujjaim hegyének.
S ha megfogom ajtód, egy világ nyit be hozzád,
Te sapkát kötsz az elhaladó id?b?l,
Arcodon fények, egy t?zcsiholó láng-ország,
És én nézlek, nézlek egyre közelebbr?l...

...

Látlak:
Egyre fokozódik bennem a tünet.
Köztünk számtalan láthatatlan verzum.
Arcomról, feléd indul egy lendület
És eléd lép e milliónyi kapun.
Szemedbe nézek, ó annyiszor,
Mindenkit ismersz, s már ismerek.
Megértem: az szép a világból,
Mi nélküled, sohasem lehet.
Te vagy az én lelkemnek forrása,
S önmagadból adj innom még oly sokat,
Hogyha rám tör az élet bánata,
Fújhassak bel?lük buborékokat.

...

Ahogy hozzám bújik meleg testével,
ahogy átölel meleg karjával, s
ahogy begyógyítja szívem sebeit az ? szíve dobogásával...

...

Kell Valaki, Akinek A Kezét Tudom Fogni,
Kell Valaki, Akihez Hozzá Tudok Bújni,
Kell Valaki, Akit Bármikor Megölelhetek,
Kell Valaki, Akit Örökké Szerethetek,
Kell Valaki, Aki Mellett Mindig Boldog Lehetek.

...