Mindig piti, senki emberektől
Függött sorsom. Nekem bizony ettől
Nem sikerült soha szabadulnom
Így mindig kísértett a rossz sorsom.

Alkoholisták voltak, én meg nem.
Így aztán választásom nem volt, sem
Jó kitörési lehetőségem,
Hogy kamatoztassam tehetségem.

Ez van, mert az idő nagy kerekét
Visszafordítani, vagy szellemét
Megváltoztatni most már nem lehet,
Így marad minden… bevégeztetett.

Budapest, 2000. július 4. – Kustra Ferenc József- Önéletrajzi írás

...

Mint haldokló vad, megtört tekintettel
Révedek… világra, hűlő lélekkel.
Nincs olyan, mi melegséget is adna,
Úgy tűnik, mintha életerőm fogyna.

Mitől lennék boldog, megelégedett
Ha az élet, keresztfára szegezett?
Vérem hullik, lassan mind, mind elcsöpög.
Nincs, ki alám tegyen edényt, mi köcsög.

Feltámadásban bízni, ez dőreség,
Hogy ki vagyok szegezve, ez vereség,
Pedig tömeg erős, leemelhetne,
Ha szószólójának volna érdeke.

Fura, hogy rám senki, sehol nem számít
És fura, hogy mily’ sok van, aki ámít,
Hogy ez mért van, azt tán már nem tudom meg.
A keresztfa a vég, csak ezt érem meg.

Budapest, 2000. május 28. –Kustra Ferenc József- Önéletrajzi írás.

...

(TANQ)
Szabadság… vajh’ mi az?
Oly’ mint a lekváros lángos?
Egy különlegesség?
Nem állandó a szabadság,
Különös illatos vadság.
*

(10 szavas)
Szabadság az emberek vágya,
Örök Álma,
Elérhetetlen, szívben lakó ideája!

(Kínai forma=„Vágyódás délre”: "Shiliuziling" 1,7,3,5 Rímképlet = aaxa x = végtelen)
Az
Vágy! Vallja kinek nincs az.
Csak álom...
Mert a világ gaz...
*

(3 soros-zárttükrős)
Mitől lenne szabadság, attól, hogy ezt képzeljük?
A kényszerítő körülmények híja, igényünk?
Mitől lenne szabadság, attól, hogy ezt képzeljük?

Csak
Hiszed, de ámítanak!
Jár szájuk...
Fogva tartanak.
*

A szabadság tán’ az élet egyik szigete? Nos, ez, ami nem is létezik!
De, sokan a torz világlátásukkal, ezt maguknak bőszen beképzelhetik!
A saját lelkünk a mi birodalmunk, amit teljesen úgysem uralhatunk,
Bár sokan, tévesen vannak győződve, hogy a saját szabadságunkban lakunk.

(Kínai forma=„Vágyódás délre”: "Yijiangnan" 3,5,7,7,5 Rímképlet = xaxaa x = végtelen)
Szabadság?
Hogy van az tévhit.
Lelkünk sem mi uraljuk,
Csak egy kicsit, fikarcnyit,
Hogy éljen a hit.
*

Ember! Vizsgáltad-e már, hogy a körülmények állandók!
Azt is-e, hogy ezek többségükben nem változtathatók?
Szeretet vesz körül, de közben uralkodik körben a gyűlölet is?
Te meg ebben a káoszban, fölfedezed még a "nincs" szabadságot is?

Körülmény
Pang, változatlan.
Szeretet? Gyűlölet több.
Hiszed, hogy szabadság van
Életed káoszában.
*

Piros lámpa gátol…
Ha még nincsen kész az ebéd,
Morgón korog gyomrod…
Vagy, mint a jó étel laktat,
Nem gátol, ha már befaltad...
*
Nem kapod meg állást,
Nem mászhatsz havas csúcsokra!
Nincs almásderesed.
Csak egy furcsa vágy, sikerről
Bukott, álombéli tervről.
*
Már nem szeret párod,
Másik miatt, tán’ elválik…
Gátol szabadságban.
Szerelmed nem ég érted már...
Szenvedés vagy szabadság vár?
*
Apádnak van régi
Korhadt, szamaras-kordéja!
Nincs már hozzá szamár!
Hiába elmúlik minden...
Szabadság zár nélkül nincsen...
*
Megvan még rollered?
Hülyén nézel ki… hajtani.
Óvodás döntésed…
Jó életet megtartani?
Szabadság nélkül hajtani?
*
Kérdés: kire számítsz?
Sírásóid, veled lesznek,
Jó munka, nagy fizu!
Lesz, ki szabaddá tesz sírva?
Vagy mosolyogva visz sírba...
*

Dönteni? De vajon miről tudsz, mik a lehetőségeid?
Mit nem ismersz, nem körülmény,ott mások eshetőségeid...
Dönteni? De vajon miről tudsz, mik a lehetőségeid?

Konverzáció az, ami alatt meggyőzik egymást a jelen lévők,
Ők a világon a legnagyobb, ön-elismerendő szabadsághívők!
Konverzáció az, ami alatt meggyőzik egymást a jelen lévők.

(Bokorrímes)
Mérgeskedtem én már eleget, hogy mért nem találom a szabad lelkemet,
Az életkörülményeim biz' nagyjából állandók... élem a nincseket.
Emberek! Életkörülményeitek eleve gúzsba kötnek titeket…

,,Nincs’’
Van sok... szabad lélek sincs.
Lét kemény...
Szorít a bilincs.
*

Óh, Te „szabadság -os”…
Ha úton, piros lámpát kapsz?
Rögtön korlátoztak!
Lámpa miatt jól elkésel,
Főnököd szóval szid… „késel”.

Vecsés, 2017. március 18. – Mórahalom, 2018. augusztus 25. – Szabadka. 2018. augusztus 31. –Kustra Ferenc – a 10 szavast, a verseket, a HIAQ –kat, a 3 soros-zárttükrös –öket én írtam, a TANQ verset, Farkas Tekla. A kínai versformák: Jurisin Szőke Margit munkája.

...

Korcs vagyok, mert annak születtem,
Gödörben tengetem életem.
Ez nem élet, csak tengődés,
Bízok, hogy lesz itt még földrengés.

Már tudom, a sorsban hinni kell,
Nem harcolhatok a dzsinnekkel.
Ember éli, mi meg van írva,
Befolyásolni nincs hatalma.

Érdekes, hogy csak rossz dzsinnekkel
Találkozgatok, jószerivel.
Ők nem engedik meg, hogy legyen
Önbecsülésem, jó életem.

Mifelénk nem laknak jó dzsinnek,
Engem nagy ívben elkerülnek.
Tán nincs szükségük nyomorékra,
Egy harcképtelen mihasznára.

Bölcs vagyok ma már annyira, hogy
Belássam az élet rövid, fogy.
Én már gödörből ki nem ugrok,
Remélem, hogy fel sem támadok.

Úgy látom, a gödör mélyül,
Senkit nem várok segítségül.
Látom már, nem jön erre senki.
Mások szemében vagyok; senki.

Esti alkonyat visszfényében…
Nem látom a jövőt; ekképpen.
Körmöm is elkopott… még ássak?
Minek? Nincs értelme a mának.

Vecsés, 1999. április 18. – Kustra Ferenc József- Önéletrajzi írás.

...

(LIMERIK trióban)
Minden voltál… nem vagy Cilike,
Én hibám, hogy igy döntöttél-e?
Te hiányzol nekem,
Elvesztettem énem.
Lelkem neked… nem szikrázik-e!

Kínai trió „bambuszliget”: Négyszer 7 szótag, „Zhuzchici” = Rímképlet aaxa. (x = végtelen)
Hiányzol te is nekem,
Néha bánt, mi lesz velem.
Szívemben ború lebeg,
Nem tagadlak meg sosem.
*

Minden voltál… hol vagy Cilike?
Részem mi… Te igy döntöttél-e?
Hiányod lelkemben,
Űr, végtelenemben.
Fénytelen hideg a lelkembe…

Másé vagy, s ezt nem bírom,
Vágyban sincs megnyugvásom.
Nem tudok boldog lenni,
Szívemben nincs nyugalom.
*

Minden voltál… eltűnt Cilike.
Mi késztetett, hogy elmennede…
Üres lett a lelkem,
Kár… nem vagy már velem.
Lelkem, sorsa a végtelene.

Két szív közt nem élhetek,
Döntened kell... kesergek.
Válassz kérlek, ne várass,
Majd akkor visszatérek.

Vecsés, 2025. április 21. – Siófok, 2025. június 3. Kustra Ferenc József- írtuk kétszerzősként, én LIMERIKBEN a páratlanokat. Szerző-, és poétatársam Gránicz Éva írta a párosokat.

...

Űrt hagyva távoztál Bettina!
Űröd vészelem, jó nehéz ma…
Micsoda eljárás…
Nincsen kommentálás?
Nekem kell… én igazodása.

Titkom a szívemben rejtezem,
Azt mondták, hogy időm fogy, szívem.
Nem szóltam, ne fájjon,
Szem könnybe ne lásson.
Hazudtam… de ezt kellett tennem.
*

Hiányzatom van a lelkembe,
Bogaracskám jer mán, gyere be!
Jőj már, na már vissza,
Szeretett csillagka.
Leléptél, mentél luxus létbe?

Azt hitted, mentem csak a fénybe,
De koldus vagyok én, szegényke.
Kincs te vagy, s ha mennék,
Csak téged keresnék.
Úgy vágylak ölelni Édeske!
*

Hiányzik csókod, ölelésed,
Vagy csak úgy a mellém ülésed.
Estve ablaki hót
Légynek monológot?
Lélekűr… legalább ülésed…

Híhetnéd, távolból könnyebb ezt...
Lángolok, karom nem ölelhet.
Csókodért meghalok,
Én élni akarok!
Szeretni fáj… mégis ez éltet.

Vecsés, 2025. június 1. -Siófok, 2025. június 1. -Kustra Ferenc József- írtuk: 2 szerzős LIMERIK -nek. Én írtam a páratlanokat, a párosakat: szerző-, és poétatársam Gránicz Éva írta.

...