Kérlek szépen,csak engem szeress. Imádj,hisz mást nem érdemes. Várlak téged,rád gondolok .Ágyamban mindig, könny csordul.Ne menj el soha,csak azt kívánom.

...

Köd takarja be
Az ?szi tájat,
Fákon a levelek
Már nagyon fáznak.

Elsárgulva várják
Életük végét,
Gyengülve hullnak
Út porába vég kép.

...

Te és én
a folyó két partja,
életünk - ég :
vízen tündökl?,
izzó napfény.

Szerelmünk
duzzadó...
medréb?l kilép,
de fegyelmezett,
visszatér útjára még.

Szélt?l
hullámzó habja
érzéseink
visszhangja,
egy-egy kavargó örvény
karja feldobja.

Átível? hídján
szurkolók és
ellendrukkerek...

Ne számold meg...
Édesem!
Messze az ár,
vész nem fenyeget...

...

Most még így, augusztus derekán
Iskola kapuja még némán áll,
Néha átlép rajta néhány tanár,
Ki évkezdésre már készen áll.

Csönd, mi a falak közt lakozik,
Álmos ajtó életért rimánkodik,
Várja, hogy szélesre tárja karjait,
Éltet? diáksereg átlépje kapuit.

A csöndet a kacagás váltja,
Iskola lesz az élet fája,
Ott tanul majd sok száz diák,
Tudását nagy életbe viszi tovább.

...

Ha lemegy a nap ragyognak a csillagok de a te szemed tul ragyog nekem minden csillagot.Ha fel jön a hold megvilágít minden álmot s elsöpri a valoságot.Ha rajtam mult volna egy világ nem szakíthatot volna el de te már mást szeretel én pedig csak bánatosan reménykedve s kitartóan várom hogy talán majd egyszer vissza jössz hozzám!

...

Te vagy az én választottam.
Bár én-eddig ismeretlen, távol voltam T?led,
de nem nélküled.
Mert csendben mikor fájó reggelen munka várt és ébred? valóság rám nyomta terhét,
remény szállt rám, hogy talán egyszer melletted ébredek
és er?t ad nekem titkos éjjeled amit nekem adtál.
Mert már akkor szerettelek,-
elképzelni, szüntelen keresni vágytalak,
mert nem voltam egész nélküled.

...