Zöld szem? lány

Kedves zöld szem? lány
Mikor megláttalak máris
Tetszettél már elb?völtél valamivel
Csak tudnám mivel

O szép zöld szem? lány
Mikor el?ször beszéltem veled
Máris megszerettelek
És érzem ez nagyon komoly
Tudom, ez örökre szól

Várok rád, ha kell évekig
Egy utolsó esély egy utolsó remény
Talán még egyszer
Én is boldog lehetek én

Ez varázslat vagy valami más
Én sem tudom, hogy mi történt már
Csak rád gondolok, csak rólad álmodom
Te vagy minden gondolatom

Kedves zöld szem? lány
Egy esély mindenkinek jár
Tudom hibáztam nagyot de
Szeretlek nagyon
Nem tudom, mit tegyek
Hiányzol és szenvedek

Te ?szinte voltál ez mindennél
Fontosabb tán elmondtad
A bajod és bánatod és én így is
Szeretlek, de nagyon
Hát enged, hogy szeresselek
Mert hiányzol, de nagyon

...

Volt egy szép lány kedvesem ? volt nékem jegyesem. ? volt nékem egy csillag mutatta régen az utat ? már nem is gondol rám én nem várok rá azóta t?lem elment rég azóta t?lem mással él.

...

Nem akarok haza menni,
Nem vár otthon engem senki.
Csavargónak kéne állni,
Két keréken a világot járni.

Nem akarok haza menni,
Drága Petrám elment, ennyi.
Csavargónak kéne állni,
Szebb lányt, úgy se találni.

...

Ülj le mellém dallamos esti fény
vágylak mint ölelést síró hang
félhomályba burkolózott remény
nézi lopva, hogy áldozom magam.

Gondolatom untalan falnak szalad
tengerek jéghideg mélye ha bánt
hiszem és vallom az álmom szabad
érintésed nélkül elmém visszaránt.

Felúszom újra ha van éltet? szód
élni taníts meg lobbanékony hit
boldogan sodorna veled a sors
nélküled ölel? magány szorít.

Pillanat játéka igéz? szép szemed
elhagyott párnád fejemnél pihen
mostantól szobánkban ne lássak teret
? tudja kívülem combod íze milyen.

Eldobom messze, csak kín a képzelet
bújtattam tested ha széllel dacolt
nélküled lángra gyúlt szép ígéretek
nem lesznek, épp ezért fáj ami volt.

Ide már testem csak hálni jár haza
poharad rúzsnyoma ?z, és csábít
Ajkadon pihen? gondolatom halad
Szádra az itt maradt csókom áhít.

Én leszek a reggeli pillanatod is
beleszólok halkan füled nyaldosom
telefonod búgása zavaróan hamis
hang nélkül nem jön a várt oltalom.

Megrekedt ágyunkban bársony illatod
kizavar nem hagyva nélküled éjszakám
hajnalok fényében zavartan baktatok
arcodat keresve haragját ontja rám.

Megfagyott otthonunk jégvirág tanyája
vadludak csábítottak repülni délnek
mosolyod itt maradt szívembe bezárva
most naponta dél felé imádkozva élek.

Parázsként kihunyok álmaidból lassan
új tüzek nem gyúlnak a kiégett hamun
terveink, vágyaink soha fel nem adtam
lelkemben örökre itthon látom magunk.

...

Ott volt a remény és csak suttogott,
Mondta, hogy léteznek angyalok.
Azt súgta nekem is van egy, ki vigyázz rám,
Azt is elárulta, hogy van egy isten ki rám vár.
Megígérte, hogy minden rendben lesz, és benne hihetek,
nem lesznek gondjaim egyszer boldog lehetek.
Egyet felejtett el mondani csupán,
Ki nem hisz benne annak minden fáj.

...

Ne bánts, ne tedd, ne kínozz már,
Ne szólj, ne üvölts, ne kiabálj.

Ne szólj, ne könyörögj, hiába bánod,
Ne sírj, én se sírok - látod?

Megbántad? - kés?, hiába,
Csak a szakítás jöhet szóba.

Itt a vége, talpra álltam,
Megjött az eszem, tovább álltam.

Ne szólj, ne könyörögj, hiába bánod,
Bántad volna, mikor szavad szívembe vágott.

Ne sírj, már hiába teszed,
Nem kellesz már nekem.

Ne sírj, ne könyörögj, hiába bánod,
Én nem fogok utánad sírni, hiába várod.

...