Az élet nagyon, ördögien veszélyes dolog,
Néha rossz az tevőn úgy csinál, hogy ránk mosolyog.
Többnyire azonban, elfordul, púpos hátát mutatja,
Így fejezi ki, hogy mily’ valójában… jól megmutatja.
Aztán, van, hogy dühösen elengedi a kezünket, vicsorít!
Ember akkor lesz depressziós, migrénes és visítva sikít.

Erdőnek szélén, magányosan nő a nyárfa,
Mi meg ott lapulunk az élet tarsolyába,
Ami beázik, huzatos, lyukas, unalmas?
Tovább nem mondom, mert igencsak hosszadalmas…

Bevág az új nap?
Teli szájjal nevetni?
Visongani? Min?
*

Élet oly’! Milyen?
Küzdünk vele, csak folyvást!
Van depresszió?
*

Élet nincs velünk?
Tarsolyba kell lapulnunk!
Migrén is elég!
*

Nem vagyok nyárfa!
De erdőszélen lakok…
Egyedül ázni!
*

Esdésre, mosoly?
Folyton csak epekedek…
Kacagni? Miért?

Epekedve várjuk a harminckét-fogas mosolyát,
Esdve lessük szavát, ha este leveszi csizmáját…
Holnap reméljük, jó nap lesz, sok és nagy kacagással,
Örömünknek hangot adunk, teli-száj visongással!

Vecsés, 2015. május 9. – Kustra Ferenc József- írtam: versben és senrjú –ban…

...

Nem keringőzik vágyad… Terka.
Legalábbis énfelém máma...
Huh… de csak leléptél,
Szó nélkül eltűntél.
Pedig egymásnak voltunk… áldva.

Semmit nem tudok rólad… Terka.
Voltak szebb napjaink, nem máma.
Nem kaptam: búcsú pát!
Elhagytál, mint hazát.
Nem feledve vágylak, még máma.

Itt hagytál fájó szívvel! Terka.
Remeg belsőm, a hiányodba.
Búcsúcsók hová lett?
Én vagyok eszement?
Jól elmentél… hiányzol Terka.

Vecsés, 2021. október 17. – Kustra Ferenc József – íródott: romantikus LIMERIK csokorban.

...

Én mind belső ajtó, Borsika,
Vágyok külső ajtót, Te vagy a’.
Szívünk ravatalon,
Életünk asztalon.
Rabok vagyunk sőt, egymás rabja…

Ülők a kis előszobában,
Majd’ megőrülök vágyódásban.
Ha legalább itten
Kezem fogó lennél…
Lehet én vagyok rabságodban?

Forró én szívem, Tied jeges,
Nekem ez ám, nem fergeteges…
Mit sem tudok rólad,
Beágyaztad ágyad.
Nincs! Hiába volt ígéretes…

Vecsés, 2021. október 11. –Kustra Ferenc József– íródott: romantikus LIMERIK csokorban.

...

Vázlatosan a láthatóról…

(bokorrímes)
Folynak a könnyeim és mindet felperzseli a sáros föld…
Fogynak a könnyeim és rögtön mind elnyeli a sáros föld.
Könnytelen vagyok már, de nem könyörtelen
Könnytelen vagyok már, nem szeretettelen.
Szeretetteljes vagyok, de ezt senki nem becsüli…
Szeretetteljes vagyok, de ezt senki nem igényli…
*

(HIAQ)
Szépre-jóra vágyni?
Enélkül éltet leélni…
Szépre-jóra vágyni?
*

(bokorrímes)
Az emberi szeretet, már elzarándokolt
És talán nem hagyott a lelkekben hírmondót!
Hova-merre mehetett vajon? A lakatlan életsivatagba?
Vagy kóborolva ellátogatott a szomszéd borszőlő lugasba?
*

(HIQ)
Ó, lélek!
Talán elveszek?
Jaj, félek…
*

(bokorrímes)
Élet is elment,
Semmi jó nem lett.
Szeretetem kinek?
Nem kell már senkinek…
*

(anaforás, bokorrímes)
Sivár pusztaságom, sírva körbejárom,
Sivár pusztaságon, nekem… igajármom.
Sivár pusztaságom, bánat generátorom,
Sivár pusztaságom, sírva akad torkomon.
*
(anaforás, négyszeres belső rímes, bokorrímes)
Szép életem mára már, mint halál kultúrája…
Szép életem mára már halál hívó dudája…
Szép életem mára már, mint halál kultúrája.

Vecsés, 2019. április 21. – Kustra Ferenc József

...

Folyvást rád vágyom…

Drága, szerelmetes párom, egész nap -gyere már mielőbb haza… várom.
Feleséged vagyok közeledben lennék, ma is új emléket átélnék.
Megfigyeltem, hogy te mi mindent teszel velem… ebből bizony nincs elegem…

Rájöttem már harminc év alatt, hogy te miket teszel velem suba alatt!
Rájöttem, ha egészen közelben vagy… bugyim leugrik, „rajtam mér nem vagy”!
Drága párom, csak szeretsz nagyon-ész nélkül, de ne hidd, hogy vulvám menekül…

Kapcsolatunk már ilyen harminc éve, segítség itt nincs... az miért kéne…
Élvezem a szád, a tested végletekig, kijelentem igy volt mindeddig…
Ha rajtam múlik minden csak még jobb lehet, járjuk együtt szex emeletet!

Vecsés, 2024. október 15. -Kustra Ferenc József- íródott: 3 versszakos, 21 szótagos leoninus csokorban.

...

Nem elég baj nekem, az öregedés…

(3 soros-zárttükrös)
Életem füvében mesztélláb és nehezen csoszogok előlre,
Me’ szembe fú’ az a gaz, ellenszél, idő meg rohanna előre…
Életem füvében mesztélláb és nehezen csoszogok előlre.

Súlyos ez a két öreg láikrámnak, meg háton üres zsáknak,
Cipekedők én ahogy bírok… gondolkozni? Ha a zsarátnok…
Súlyos ez a két öreg láikrámnak, meg háton üres zsáknak,
*
(senrjon)
Nemcsak mögöttem seper
Ez vadult értetlen légroham.
Fő életidő?

Nos, este hűl levegő,
Majd nem rohansz Te élet idő…
Fő életidő?
*
(HIQ)
Nyomomban
Is látom időt.
Közdelem…

Nyomomban
Is zizzen avar.
Küzdelem…
*
(Tíz szavas)
Szeretnéd, ha lennék kihalt,
De nincs csend, hogy átéljem, elcsalt…

Zaj kis rakás sincs mi neked kincs…
Szentem: megállás sosincs…

Magamban az idővel vagyok… harcban idővel
És ölemben tartott kisdeddel.

Vecsés, 2022. december 31. –Kustra Ferenc József- íródott: bizonyos nézetből önéletrajzi írásként!

...