(3 soros zárttükrös)
Panaszok szava szép sorban kiül a számra,
Mert létem minden-nappal romlik, az új-mára…
Panaszok szava szép sorban kiül a számra.
*
(Anaforás, visszatérő rímes, önrímes, 3 soros zárttükrös duó.)
Hülye halál, itt csak vacakol, feneget, mintha nem volna más dolga,
Hülye halál, fenegeti ócskavas kaszáját, neki ez a dolga?
Hülye halál, itt csak vacakol, feneget, mintha nem volna más dolga.
*
(Anaforás, kétszeres visszatérő rímes, önrímes, 3 soros zárttükrös.)
Hülye halál, közben látom, fen és közben teli pofával röhög rám,
Hülye halál, közben látom, azt hiszi, hogy ijedelmet így hozza rám…
Hülye halál, közben látom, fen és közben teli pofával röhög rám.

Fixíroz és elhiszi magának, hogy visszatükröző a szemem,
De a marha nem tudja, hogy ez a lelkemben még nem egy elemem…
Fixíroz és elhiszi magának, hogy visszatükröző a szemem,

Lelkiismeret furdalásom sincs, bánni is csak egyet bánok, hogy megszülettem,
Nagy kár volt érte, mert átokban élek és már én vagyok a hetedíziglenem…
Lelkiismeret furdalásom sincs, bánni is csak egyet bánok, hogy megszülettem.

(3 soros-zárttükrös, önrímes.)
Majd röhögő görcsöt kapok, hogy ez a szerencsétlen vehemensen fen a kaszán,
Ha így megy, az idióta, még elvágja a kezét, vagy csak nyél marad a kaszán…
Majd röhögő görcsöt kapok, hogy ez a szerencsétlen vehemensen fen a kaszán,

Már közben nagyon unom is a pillanatot, kimerevedett szemmel nézek,
Én sok holttestnél voltam, és így ha fenésbe beleszakad, akkor sem félek…
Már közben nagyon unom is a pillanatot, kimerevedett szemmel nézek.

(Anaforás, kétszeres visszatérő rímes, 3 soros-zárttükrös.)
Szoros és pengére zárt ajakkal, már lassan düh önti el a szívemet,
Szoros és pengére zárt ajakkal, várom, hogy mikor dönti el végemet…
Szoros és pengére zárt ajakkal, már lassan düh önti el a szívemet.

Ez tiszta hüle’, idejön, fenyeget, izgat és ijesztget,
De látom, nincs felhatalmazása, tovább élem éltemet…
Ez tiszta hüle’, idejön, fenyeget, izgat és ijesztget.

Vecsés, 2018. november 30. – Kustra Ferenc József

...

(3 soros-zárttükrös)
Szerintem születésem óta les engemet a sötétség,
Minél jobban öregszem, egyre csak csökkenve-nő a kétség.
Szerintem születésem óta les engemet a sötétség.
*
(Kereszt rímes duó)
A jó öreg Mester folyton a nyomomban van
Néhányszor ijedtem... jól rám hozta a szívbajt.
A jó öreg Mester szerintem oly' tévedésben van...
De ettől még küldheti akarattal rám a szívbajt!

Voltam én ’Go’ tanfolyamon és nyolc lépést fejből visszamondtam.
Egyik edzőnk magyarbajnok is volt… Ilyet még ő sem tud mondta,
De én megnyugtattam, hogy bűnügyi nyomozó vagyok… szám mondta,
Hogy filmszerű a memóriám! Áldott-szerencsés vagy… ő mondta!
*
(Senrjon trió)
Kuszálódó gondolat
És köveim is kuszálódnak!
Játék heve él!
*
Gondolatim, jó sokan
Beszélgetnek öreg Mesterrel…
Életjáték… ’Go’!
*
Kövek közt élek immár,
Nem érem föl asztalt… játszanék!
Végjáték is ’Go’…
*
(Septolet)
Ez lesz,
Míg nem lesz
Halál uralma
Élet ura.

Mester fen kaszát…
Irgalmát…
Irgalmatlanságát…

Vecsés, 2021. november 29. – írtam; alloiostrofikus versformában. {1982. -ben elvégeztem egy GO tanfolyamot, amit az akkori magyar bajnok vezetett.}

...

(Bapeva trió)
Vagyok,
Már élek!
Ezt nem kérte,
Szülői parancs,
Hogy életre keljek.
Ha már vagyok, nem féltem,
De ennél jobbat reméltem.
Óvodásként, órákon múlott
Hogy nem haltam meg, hogy nem lett végem?
Ifjúságom összetörték, mi végre?
*
Vagyok,
Mert élek!
Már nem félek,
Hogy mi lesz velem.
Napok beszédesek,
Elátkozott vagyok én.
Hetedíziglen, de miért?
Mikor így semmi sem normális!
Ez határozó, uralja létem,
Nem tűrném, tennék bármit, ha lehetne!
*
Vagyok,
Még élek!
Ezt nem kértem,
Szülői parancs
Még annyira hatós!
Életminőségem is
Folyamatosan, de romlik.
Öregségi vágy, nem teljesült,
Már semmi nem fog beteljesülni!
Átokba zárva életem, de miért!
*

(Senrjú)
Élet, csorba kard,
Nem vág, de cipelni kell!
Csend és ködfüggöny…
*
Élet, csorba kard,
De vajh’ mitől csorbult ki?
Csend beszélhetne…
*
Élet, csorba kard,
Ó, mily’ nehéz cipelni!
Ködfüggöny, bezár…

Vecsés, 2020. november 12. -Kustra Ferenc József– önéletrajzi írás: anaforás; bapeva és senrjú csokrokban. A 10 soros „bapeva” az én fejlesztésem. Kettő szótagszámmal kezdődik és soron-ként eggyel nő. Szótagelválasztás tilos. Rímkorlát nincs, használata nem tilos, de kötelező az írásjelek használata.

...

Emberben bízni,
Nagyon rémes gondolat.
Kárát szenvedtem!
*
Bámulok. Csak úgy
Látom világot, hazug...
Mit hoz a jövő?
*
Az élet álom,
De oly’ mint egy rémálom;
Kéne ébrednem.
*
Érzelem völgybe
Tombol lelkem mélysége;
Mást nem érdekel.
*
Siker, mi kerget!
Utol nem ér, nem siet.
Csak megyek tovább….
*
Magam vagyok én
Kívül-belül fenomén;
Hiszik? Vagy csak én?
*
A csönd oly’ sűrű,
Hogy körbeölel, megfojt;
A lelkem sajog.
*
Életfa gyökér
Vagyok saját magamnak;
Locsolást kérek!
*
Kinek hatalma
Nincs, ne mondjon véleményt...
Sárba tapossák!
*
Ha én igazat
Mondok, jól megköveznek;
Így volt mindig is.
*
Szürke állomás
A következő megállom;
Vizet veszek fel.
*
Elbandukolok,
De nem tudom, hogy merre;
Gyere Te erre.

Vecsés, 2012. szeptember 10. – Kustra Ferenc József – íródott; senrjú csokorban.

...

Magyar vagyok, már azért is, mert régen… ide születtem.
Magyarul beszélek, anyám tanított… ez anyanyelvem.
Magyarul tanultam imádkozni és az iskolában!
Mindig magyar gondolataim fogantak a hazámban!

A magyarokat és hazánkat áldja meg az Isten,
És tudjátok csak meg… magyarságnak még vége nincsen!

Van a nagyon csúnya világnak sokkal nagyobb gazdagsága,
És elcsábít sokakat az idegen, más nyelvű országba.
Aki magyar, az ottan nem tud magyar lenni!
A hazát, ott nem pótolja semmi! És senki!

Magyarként ide születtem, hatvanhét évesen az maradok,
A hazámért éltem, és ha kívánja, akkor érte itt... halok!

Vecsés, 2015. június 4. - Kustra Ferenc József

...

Már elmúlt, nem a törvény alázatos szolgája vagyok,
De a versírásban nagyon is jeleskedni akarok.
Igyekszek jókat írni, legyenek tele lélekmarkok.

Már elmúlt az, az élet,
Közelg’ a végítélet,
Ki valakivé… az lett.

Immár az életem szürkületében, magam szolgája vagyok,
A múltbeli adósságok megadásával, jól lemaradok…
Hetvenhárom múltam, érzem, immáron örök adós maradok.

Vecsés, 2021. augusztus 13. – Kustra Ferenc József

...