A világ sokkal gyönyörűbb mióta vagy életem,
a mindenség vagy nekem a tiéd az életem.
Jöttél hozzám mint egy álom, hogy szeress,
eljöttél, s életem része lettél átölelelted lelkem.

Adott nekem egy szívből jövő szerelmet,
egy álmot mi teljesült, s itt él bennem.
Szívem érted dobban, s lelkem tiéd kedvesem,
csoda vagy amit az élet hozott csak nekem.

Kezemet szorosan fogod el nem engeded,
veled csak veled akarom leélni az életem.
Ajkad, ajkamon megpihen csókra várva,
édes szerelmed szívem legnagyobb ajándéka,

Lelkem húrján dallamok zenélnek csendben,
szemed ragyogása elrabolta az én szívem,
Szemed tükrében magamat látom benne,
s ily tiszta szerelmet régen nem éreztem.

Szeretlek, szeretlek kimondom vagy ezerszer,
teljes szívemből imádlak mert te vagy aki kell.
Veled teljes az életem, te adtál szárnyakat,
hogy repülhessek a szerelem csodájában.

Csak veled létezem minden pillanatban drága,
a mindenség, s lelkem, szívem veled van aranyba foglalva.
Szeretlek az idők végezetéig amíg csak élek,
veled akarom megélni majd az öröklétet.

...

Ha éjjel egyedül fekszel az ágyadon,
s az álom messze elkerül.
Kétszemközt önmagaddal nem tagadhatod,
a lelked hova száll, repül.

Játék az élet és te játszol,
ki nevet a végén, kérdezed.
Bárhova fordul a kocka, taktikázol,
úgy nyerj, ne legyen mit vesztened.

És észre sem veszed, hogy az elmúlt perceket,
soha többe visszahozni már nem lehet.
S mit szívedbe bezársz, egy hervadó virág,
egy szóra vár, s új életre kel.

Mert könnyebb álarc mögé bújni,
mert könnyebb elfutni még akkor is ha fáj.
Mert könnyebb eltakarni mert könnyebb,
megtagadni mit a szíved szívedből kíván.

Múlnak az órák, telnek az évek,
s a lelked némán könnyezik.
Álarcba bújtatott remények,
takarják fájó könnyeid.

Játék az élet és te játszol,
a szabályokat jól ismered.
Mégis, ha van még egy dobásod,
a tétet emelni sem mered.

...

A demencia testi, lelki szellemi leépülés,
amelyben Édesapám szenvedett élete végéig.
Nem tehettem mást mint ápoltam,
és mellette voltam, gondoztam.

Fogtam a kezét és csak szeretet adtam,
közben a szívem majd megszakadt.
Csókoltam a kezét és sírva könyörögtem,
ne hagyd őt szenvedni drága jó Istenem.

Könnyítsd meg neki ne legyen fájdalma,
bele pusztulok én ebbe a bánatba.
A felejtés örök homályába vesztek emlékei,
lassan elfelejtett járni, s beszélni.

Teljesen leépült csak feküdt szegénykém,
nem tudott már az élettől semmit sem remélni.
Tavaly örökre álomra hajtotta fejét,
nem szenvedett már végre Istenem,
csak békésen elaludt örökre csendesen.

...

A világ sokkal gyönyörűbb mióta vagy életem,
a mindenség vagy nekem a tiéd az életem.
Jöttél hozzám mint egy álom, hogy szeress,
eljöttél, s életem része lettél átölelelted lelkem.

Adott nekem egy szívből jövő szerelmet,
egy álmot mi teljesült, s itt él bennem.
Szívem érted dobban, s lelkem tiéd kedvesem,
csoda vagy amit az élet hozott csak nekem.

Kezemet szorosan fogod el nem engeded,
veled csak veled akarom leélni az életem.
Ajkad, ajkamon megpihen csókra várva,
édes szerelmed szívem legnagyobb ajándéka,

Lelkem húrján dallamok zenélnek csendben,
szemed ragyogása elrabolta az én szívem,
Szemed tükrében magamat látom benne,
s ily tiszta szerelmet régen nem éreztem.

Szeretlek, szeretlek kimondom vagy ezerszer,
teljes szívemből imádlak mert te vagy aki kell.
Veled teljes az életem, te adtál szárnyakat,
hogy repülhessek a szerelem csodájában.

Csak veled létezem minden pillanatban drága,
a mindenség, s lelkem, szívem veled van aranyba foglalva.
Szeretlek az idők végezetéig amíg csak élek,
veled akarom megélni majd az öröklétet.

...

Szívem legmélyére rejtettem el neved, s mindent kedvesem,
minden szót, csókot, érintést, amit testem veled érez.
És ott mélyen bent a szívemben,minden rólad szól, s mit éjjel, s nappal érzek valódi és igaz.

A legszebb dolog vagy az életemben drága,
és örökké az maradsz a szívembe zárva.
Szívem legféltettebb kincse te vagy kedves,
lelkemnek, s a szívemnek édes szerelme.

Az irántad érzett szerelmem soha el nem,
múlik örökké az idők.végezetéig velem leszel.
Kezem, kezedben, szíved, szívemben,
szemeid tükrében elveszek szerelmem.

Nem akarok többé nélküled élni csak veled,
szívemet csak a Te szívedhez szegezem.
Szívem zárjának te vagy a kulcsa, s örzője,
rád bízom az életem egyetlen szerelmem.

...

Szemem nem lát, de szívem most is érez,
lelkemmel látlak és örökké szeretlek téged.
Most is érzem, amit tudtam, hogy szeretlek,
de egy ilyen varázslat csak szívben létezhet.

Érzem édes csókunk mesebeli varázsát,
karodba omolva füledbe súgom vágyom rád.
Végtelenszer lehelném mézédes csókomat,
finoman ajkadra, szívem súgná akarlak.

Szerelmem irántad már akkor is örök lesz,
nincs olyan erő-e földi létben ami szétszed.
Nincs halandó, aki ezt a szerelmet bánthatja,
mert szívünkben, s lelkünkben érzés van.

Életünk végéig szerelmünk örökké tartó,
melyhez sehol sincs ehhez fogható.
Amíg csak élünk fogjuk egymás kezét,
mert ami köztünk van szoros kötelék.

...