Szeretlek téged
Nekem te vagy az élet
Nekem más nem kell
Hisz tiéd a szívem
Nap mint nap rád gondolok
És minden este veled álmodok
Te vagy számomra a gondolat
Ami örökké velem marad
Örökké te leszel az életem
Mert én már csak téged szeretlek!

...

Remény!
mindent elfeledek ha veled vagyok,
fogadj el olyannak mint ami vagyok.
Bár még te nem sejted kellesz nekem,
enyém leszel bízom benned.
Tévedés volt minden,
mikor ajkad forrón égett.
elfeledni csókod nem tudom,
arra az egy napra gondolok.
Tudom ki vagy mégsem ismerlek,
mindig látlak mégis hihetetlen.
Erre a percre vártam oly rég,
te még sem érted mond miért.?
Félsz,hogy megszerettél valakit,
és te ezt nem akarod bevallani.
Er?s vagy és büszke,de
szíved vágya nem bírja terhed.
válaszd a jót a szépet,
te is boldog leszel,
mért nem érted???

SZERETLEK ÉDES!!!

...

Mit is mondjak, hisz el?tted nincs titok,
Veled nincs rossz, csak jó pillanatok.
Öröm tölti el bens?met, mikor csak velem vagy,
Bár csak együtt lennénk minden egyes nap.
Hazudni nem tudok, az igazat mondom,
Lehet ez b?n, de szeretlek... nagyon!
Szeretlek

...

...rájöttem eddig nem ismertem e szó jelentését,
Csak veled érzem az élet eme lüktetését.
Új értelmet nyer általad minden szokásos dolog,
Egy cél vezérel ezentúl, hogy mindig legyél BOLDOG!
Szeretlek

...

Ha megállíthatnám az id?t megtenném,

s akkor minden pillanatomat Veled tölthetném,

Veled lehetnék nem csak gondolatban,

hanem minden szenvedélyes mozdulatban.

Érzékien csókolnálak ,míg a testünk egyé válhat.

Nincs jobb a viszonzott csóknál ,...

mert ha egymás szemébe nézünk akkor tudjuk,

ez már több egy vágynál.

...

Te voltál versem virágzása,
A fájdalmak útja hozzád vezet,
Elapad mosolyom forrása,
Ittam csókodat, verejtékedet.
Egy fuxosért azt mondtad: \" Ég veled! \"
Homlokod holdja már nem enyém.
Míg tébolygok, szakállam megered:
November hava vágtat felém.

Nem kértelek a számadásra,
Kínjaim odván darázslik szemed,
Kancsal vágyad hulljon a sárba,
Fullasszon értem az emlékezet!
Vedd észre versem, ez örök jelet,
Dallá lesz a megcsúfolt remény,
S mert szívünkt?l sorsunk rendeltetett:
November hava vágtat felém.

Mit ér a csók, ha nincs virága?
Az ölelés, ha csupa rémület?
Benned szárad el szívem ága,
Késemb?l kihull minden gy?lölet.
Szerelmed tán csak a pénz, úgy lehet!
S meggörbülhetek dalt zengve én,
Árverezik már rég a lelkedet.
November hava vágtat felém.


Ajánlás:

Vedd szavaimat, mint a kenyeret,
Hadd ropogjanak fogad hegyén!
Mennyei máglyán égnék el veled:
S November hava vágtat felém.

...