Zöld szem? lány

Kedves zöld szem? lány
Mikor megláttalak máris
Tetszettél már elb?völtél valamivel
Csak tudnám mivel

O szép zöld szem? lány
Mikor el?ször beszéltem veled
Máris megszerettelek
És érzem ez nagyon komoly
Tudom, ez örökre szól

Várok rád, ha kell évekig
Egy utolsó esély egy utolsó remény
Talán még egyszer
Én is boldog lehetek én

Ez varázslat vagy valami más
Én sem tudom, hogy mi történt már
Csak rád gondolok, csak rólad álmodom
Te vagy minden gondolatom

Kedves zöld szem? lány
Egy esély mindenkinek jár
Tudom hibáztam nagyot de
Szeretlek nagyon
Nem tudom, mit tegyek
Hiányzol és szenvedek

Te ?szinte voltál ez mindennél
Fontosabb tán elmondtad
A bajod és bánatod és én így is
Szeretlek, de nagyon
Hát enged, hogy szeresselek
Mert hiányzol, de nagyon

...

Ülj le mellém dallamos esti fény
vágylak mint ölelést síró hang
félhomályba burkolózott remény
nézi lopva, hogy áldozom magam.

Gondolatom untalan falnak szalad
tengerek jéghideg mélye ha bánt
hiszem és vallom az álmom szabad
érintésed nélkül elmém visszaránt.

Felúszom újra ha van éltet? szód
élni taníts meg lobbanékony hit
boldogan sodorna veled a sors
nélküled ölel? magány szorít.

Pillanat játéka igéz? szép szemed
elhagyott párnád fejemnél pihen
mostantól szobánkban ne lássak teret
? tudja kívülem combod íze milyen.

Eldobom messze, csak kín a képzelet
bújtattam tested ha széllel dacolt
nélküled lángra gyúlt szép ígéretek
nem lesznek, épp ezért fáj ami volt.

Ide már testem csak hálni jár haza
poharad rúzsnyoma ?z, és csábít
Ajkadon pihen? gondolatom halad
Szádra az itt maradt csókom áhít.

Én leszek a reggeli pillanatod is
beleszólok halkan füled nyaldosom
telefonod búgása zavaróan hamis
hang nélkül nem jön a várt oltalom.

Megrekedt ágyunkban bársony illatod
kizavar nem hagyva nélküled éjszakám
hajnalok fényében zavartan baktatok
arcodat keresve haragját ontja rám.

Megfagyott otthonunk jégvirág tanyája
vadludak csábítottak repülni délnek
mosolyod itt maradt szívembe bezárva
most naponta dél felé imádkozva élek.

Parázsként kihunyok álmaidból lassan
új tüzek nem gyúlnak a kiégett hamun
terveink, vágyaink soha fel nem adtam
lelkemben örökre itthon látom magunk.

...

Vágy

Vágyom rá,hogy lássalak
sétálni négyszemközt veled,
szerelmem elutasíthatod,
de meg nem tilthatod nekem.

Jobb tudni a jó hírt,
mint megtudni a rosszat,
kétségek közt élni mindig?Gyávaság!
Inkább tudjam a rosszat.

...

Friss tavaszi szell? fújta felém
CSODÁS érzelmek langy illatát.
Mint villámcsapás úgy hasított belém...
Vágyom CSÓKJAID mézédes zamatát.

Véletlen csupán érzelmeink árja.
Sosem gondoltam, hogy létezhet ilyen.
Lelkem csak SZERELMES SZAVAID várja,
Édes érintésedt?l úgy dobog szívem.

Olyan ez nekem, MINT EGY SZÉP ÁLOM,
Melyb?l felébredni sosem akarok.
Rezdüléseidet VISZONOZNI VÁGYOM...

Alig hiszem el, de SZERELMES VAGYOK!
Amit Te adsz, s én adhatok Neked;
Végtelen BOLDOGSÁGOT ÁLMODOK Veled!

...

Nem is tudom,mit mondhatnék Neked,
Örülök,hogy találkoztunk s beszélgettem Veled.
Milyen régóta vártam már erre a pillanatra,
De Te semmi jelét nem adtad,hogy vártad volna.

Szomorú voltam miattad,mindig reménykedtem,
Egyszer csak megszólítasz és azt mondod-tetszel nekem.
Hónapokat kellett várnom erre a napra,
Végre megtörtént,míg versemre a választ megkaptam.

Ha hagynád,hogy végre megismerjél engem,
Szerintem nagyon jó barátok lehetnénk mi ketten.
Ha van egy igaz,?szinte barátod minden napra,
Elmondhatod,hogy szerencsés vagy,hogy megkaphattad.

Szeretném,ha tudnád,az ?szinteség az erényem,
Bármi történjék is,T?led is ezt remélem.
Csak arra kérnélek,ne túl sokat várakoztass,
Az elveszett id?kért,talán még kárpótolhatsz.

Ha tudnád,hogy mennyire vágyom rá,hogy átöleljél,
Kicsit megsimogassál,kicsit szeressél.
Annyira hiányzik egy kedves szó,kis odaadás,
Szörny? napokat élek meg,szívem nem talál vigasztalást.

Nem értelek,mire vársz még,kérlek szeress belém,
Ha csak kicsit is számítok Neked,nem lesz nehéz.
Van valaki a közeledben,ki vágyakozva gondol Rád,
Mindent megadnék azért,hogy végre rám találj.

...

Nem tudhatom sorsom mit hoz nekem,
mily okból kell itt hagyni kedvesem
Csalfa, csapodár vérem miatt állok-e tovább,
vagy nagy kegyesen várva a kénytelen halált.

Bármit is ad a teremt? elfogadom hittel,
de más fiatal fruska nem vonz hidd el.
A halál csak várjon a maga sorára,
Hádésznak nem teszek tallért a markába.

Mert véled van még dolgom itt e földön kedves,
míg lélegzem melletted, szeretetem teljes.
És ha néked már a szerelmem nem kell,
értem az öreg kaszás csak akkor jöhet el.

...