E versben írom én le mit is érzek irántad ,tiszta szívembe Téged örökre bezárlak !
Szívem csakis Teérted dobban ,annak ellenére is hogy Te végleg cserbenhagytad.
Tiszta szívem cserbenhagytad de én Teutánnad vágyom ,mert nekem nics más e világon.
Úgy szeretlek én ,hogy azt leírni és elmondani nem lehet ,de sajnos ezzel a tiszta igaz szerelemmel nem sokra megyek .
Ez neked nem jelent semmit ,mert szívedb?l kizártál és helyettem mást zártál bele ,de kérlek döntsd el hogy boldog vagy-e vele ?
Az Én szerelmemt?l nincs tisztább szerelem ,és én csak azt szeretném hogy boldog légy velem !
Légy velem mert imádlak szívembe örökre bezárlak, mindaddig míg a halál el nem választ !!!

...

Szeretlek téged egyetlen szerelmem,
Elmondom hát mi vagy nekem,
Te vagy nekem a fény s az életem,
Te vagy nekem a bánatom s az örömöm,
Te vagy nekem a fájdalmam s a szenvedésem,
Te vagy nekem a mindenem!

A fényem azért mert ragyogsz a szememben,
Az életem azért mert egyszer?en vagy nekem,
A fájdalmam azért mert nem vagy mindig velem,
A szenvedés azért mert anélkül szeretni nem lehet!

...

Szeretek egy helyes srácot,
Kit ha meglátok a lelkem táncol,
Ki ha hozzám szól elolvadok,
S kit én örökre akarok!
Ha nincs velem hiánya megöl,
Kit ha nem látok akkor a bánat is öl!
Nem tudom,hogy meddig szerethetem,
Nem tudom,hogy miért pont ?t szeretem,
Azt tudom, hogy már hozzám tartozik,
S elengedni nem akarom míg létezik!
Pici szívem közepébe,
Csak a te képed van benne,
Ha nem hiszed el,
Elég ha szemembe nézel,
Magadat látod majd benne,
Ki szerelem t?zében lángol körbe!!!!!

...

Minden éjjel gyötörnek a rossz álmok,
Minden éjjel bánt amit látok...
Sosem marad abba mindig ugyan az az álom,
Lehet,hogy nem sokára megtörténik velem ez a rémálom?
Vagy csak a fejemben létezik amit látok,
Rémes rémálmok...félek t?lük!
Minden éjjel látom magam vérbe fagyva,
Látom, hogy meghalok percek múlva...
B?röm hófehér és jéghideg,
S bánatos szemeimbe látszik a vég...
Arcom meggyötört és gyenge,
Nem tudom ki tehette ki a kést belém eresztette...
Tudom, hogy ezek csak az álmaimban léteznek,
Rémes rémálmok...félek t?lük!
Álmomban azon t?n?dök, hogy mért kell meghalnom,
Egyedül fekszek a földön s nincs semmi vigaszom...
Kezeimmel a fájó sebemet szorítom,
S meleg vérrel van tele a markom...
S mikor valaki felém közeledne,
Én felriadok az éjszaka közepette...
A késsel megszúrt helyet szorongatom,
S egy nagy sóhajt veszek, hogy "csak álom volt"...
Tudom, hogy csak álmodom ezt az egészet,
De minden éjjel ugyan ezt semmi többet...
Tudom, hogy csak álom,
De mi van ha a jöv?be megtörténik velem?
Addig én minden éjjel sírva ébredek,
Rémes rémálmok...félek t?lük!

...

Édes vagy mint a méz,
Vigyázok rád hogy el ne vész,
Még a szélt?l is óvlak,
Soha el nem hagylak,
Tudod hányszor sírtam érted?
Hány mindenr?l lemondtam te érted?

Ha nem vagy itt velem,
Hogyan tudsz élni nélkülem?
Ha messze vagy t?lem,
Úgy érzem elloptak el?lem.
Örülök hogy megvagy nekem,
Mert nélküled teljesen elveszem!

Oly boldog vagyok hogy megtaláltalak,
Mióta együtt vagyunk egyre jobban kívánlak.
Úgy szeretlek, mint még eddig mást soha,
Nem vagy itt,mintha egy darab bel?lem hiányozna.

...

Szerelmed csapong, mint madárdal a zord, mostoha viharban,
Mikor szívemet elcsábítottad, nem gondoltad komolyan.
Kérted, - ígértem, megtartottam, - hogy én, nem hagylak soha el.
És te, a sarokba vetsz, mint gyermek a megunt játékszert.

Ha majd kedved tartja, újra el?veszel s játszol velem.
Légy hozzám kegyes, hogy szívednek sokáig kedves legyek.
Gondoltál erre, jutott eszedbe mondd, mi lesz velünk, velem.
Utcát rovok céltalan, bánat miatt gyötör a félelem.

Nyargal bennem az önmagam emészteni vágyó gondolat,
A maró, kínzó furcsa képzelet - a pusztító fondorlat.
Gondolj bele, mit ért eddig minden, játszottál a szívemmel.
Beleremegek, már nem a kéjbe, a megsemmisülésbe.

Nézz a szemembe, a két szép szemeddel rajta, nyomban,
Amelyekben boldogan, gyanútlanul úsztam, lubickoltam.
És most, olyan szánalomra méltón, ostobán elmerültem
Fuldoklom, fáj, minden hidd el, annyi jó volt, elszállt hirtelen.

Elmúlt hát szép szerelmünk nyomtalan, mint a reggeli harmat.
Nem tapad szomjas számra piros ajkad, testünk nem simulhat.
Nem cuppannak ajkunkon lázas csókjaink többé sohasem.
Legyen boldog lelked-szíved, Isten veled örökre, - nélkülem.

Budapest

...