(3 soros-zárttükrös)
Becsap még a délibáb is,
Hiteget, mint az álom is…
Becsap még a délibáb is.

Hol van ki becsületes és szavatartó?
Biztos van, de ő vajon, hol, merre lakó?
Hol van ki becsületes és szavatartó?
*

(Septolet)
Barátnak hinni?
Rokonban bízni?
Munkatárssal komázni?
Rábízni?

Barátom, mind becsapott,
Rokon eltaposott,
Munkatárs belém-taposott.
*

(Senrjon)
Nászok is ellen' voltak,
Velem sokat, sűrűn harcoltak.
Sőt fojtogattak...
*
Békés természet vagyok,
Másnak rosszat, sose akarok.
Majd' megfojtottak.
*
Elvesztettem, hitemet,
Lelkemet mások kilúgozták.
Csak, majd' megfojtás…
*

Nekem a sorsom könyvében mindez megvolt megírva,
Fölöslegesen éltem életem, folyvást harcolva.
Élet-ígéretek és élet-remények, mind csak délibáb,
Reménytelenség lett öregen a létem, puha viaszbáb.
*

(10 szavas duó)
Délibábos hitegetés életen át, nem kevés…
Reménykedő élet, így mesés?

Délibáb, mint nappali vágyálom,
Csúnyán, mindig becsapott, ezt nagyon fájom…
*

Csak vastagon hazudni, hogy szép az élet, boldog a világ,
Nem más, mint az ébredő délibábtól... egy, dőre kívánság.
Ki éltében végig peches, annak nem megy a kivagyiság...

(Oximoronos, 3 soros-zárttükrös)
Remegve, még ég a mécsesem lángja,
A lakást, nagyon hideg huzat járja…
Remegve, még ég a mécsesem lángja.

Vecsés, 2019. október 14. –Kustra Ferenc József– íródott: alloiostrofikus versformában.

...

Magamra hagytál Szimonettám!
Bizony, Te elhagytál… régen ám.
Hazudtad, hogy szeretsz?
Nem mondtad, hogy etetsz…
Én meg szerettelek… ó, babám!

Lassan belé tűnsz a múltunkba,
Beleveszel, nem sok harcunkba.
Már most sem emlékszem…
Mennyi volt, emlékem.
Én szeretettelek… ó babám.

Sors, nem akart együtt, Szimókám!
Lehet… nem passzoltunk Szimókám?
Még van kevés emlék,
Ezek már tört mesék…
Még egy kissé, talán szeretlek…

Vecsés, 2021. március 3. -Kustra Ferenc József- íródott: romantikus LIMERIK csokorban.

...

Jártál szívemben Valéria.
De nem maradt más… anarchia.
Elhagytál, nem vártál,
Az időmúlásnál…
Visszagondolva, paródia?

Jártál lelkemben, Valéria…
Kapcsolatunk múlt… tükörsima.
Nincsen benne semmi…
Haladást jelenti.
Most nézve voltál fantázia?

Jártál eszemben, Valéria.
De, itt hagytál, mentél távolba…
Lassan már kopnak az
Emlékek, sok, amaz…
Emlékezve vagy, vágyam álma.

Vecsés, 2021. július 30. – Kustra Ferenc József – íródott: romantikus LIMERIK csokorban.

...

Sebesvonaton utaztam…

Néztem kifelé rohanó sebesvonat ablakán
És élveztem, hogy milyen szép, sorjában a táj-látvány.
Változtak a fasorok, zöldes rétek, zöld mezők és erdők,
Minden a lelkembe hatolt… néhol látszottak, parasztkendők.

A haladásunk irama, oly’ igen heves volt,
Nem volt időm nézni: mit csinált vaddisznó, makkolt?
A haladásunk irama, oly’ igen heves volt.

Én a jobb oldalon ültem, nap szembesütött,
Kis-dombos és sík vidék, szépségbe öltözött…
Én a jobb oldalon ültem, nap szembesütött,

(Senrjú)
Nap csak mosolygott,
Szórta ránk a sugarát.
Látvány élménye.
*
Mesés a látvány,
Ránézésre ez idill.
Csak ránézésre.
*
Minden zöld, színes,
Szél nem fúj, lomb nem mozdul.
Nyugalom tája!

Vecsés, 2019. július 11. – Kustra Ferenc József

...

Haiku csokor, eredeti Basho féle stílusban… Az állatvilágról.

Hajnalhasadás,
Kakas már kukorékol.
Élet-ébresztő!
*
Kéményen gólya
Tollászkodik így reggel.
Csőrmosakodás.
*
Víztócsa csábít,
Fürdő gerlepárokat.
Tisztaságkényszer.
*
Pacsirtaének.
Érett búza, zöld kender.
Mező illata…
*
Lankás magaslat,
Beborítva tölgyessel.
Pihegő galamb.
*
Vonul a pókhad,
Hálókat építenek.
Fenyő, légymentes.
*
Mezei egér.
Mezőn, szénaszag lebeg.
Dalos pacsirták.
*
Méh ül virágba,
Gyűjti az édes nektárt.
Elfogy! Tovább száll.
*
Méhek zümmögnek.
Kelyhek kitárulkoztak.
Jó virágillat.
*
Pillangó repül.
Virágnektártól részeg.
Vad cikázások.
*
Repülő lepkék,
Színes szárnyak villognak.
Nemrég még báb volt.
*
Fű fölött cikáz
Sok szitakötő villám.
Fecske ebédel.
*
Lepke, minél szebb,
Annál inkább megfogják.
Tűre szúrt szépség.
*
Suhanó felleg,
Oly’ szép szivárványt takar.
Madárcsicsergés.
*
Kúszó madarak,
Az égben vitorláznak.
Parton, vadkacsák.
*
Parton, árny fut el…
Vadkacsa, vízbe ugrik.
Hangos csobbanás.
*
Pipacsok ringnak,
Pacsirtaének hallik.
Csipkefelhő jő!
*
Még élő szárcsát
Visz, szájában a róka.
Rókáné várja?
*
Sánta róka fut
Tyúkudvarból a tyúkkal.
Repülő sörét.
*
A nádirigó
Nádszálon várja párját.
Életkép Balcsin.
*
Sok szitakötő
Táncol a nádas felett.
Fecskék rohama
*
Este a parton,
Békák kórusa zendül.
Gólya vacsora.
*
Fekete csendben
Ülnek feketerigók!
Félik a macskát.
*
Kabócák hangja,
Fülledt, nyáréjszakában.
Izzadó hónalj.

Vecsés, 2015. július 5. - Kustra Ferenc József -5-600 éve Japánban úgy tartották, ha a haikuíró, életében meg tudott írni 10 haikut, akkor ő már mester!

...

Életkérdésekről, versben és apevában

Molyrágta már ez az élet,
Molyirtótól büdössé lett.
A régi télikabátom is már moly járatokkal telt,
Hallom, most is buliznak… az életem meg eltelt…

Kopott rongyos lét,
Nem épp nagy tét.
Élni még?
Csakis
Kín.

Itt
A vég.
Miért bújsz?
Állj ki elé!
Úgyis rád talál.

*
Én nem voltam és nem vagyok egy szekrényben,
Ha, akarhattam, kint lehettem a tűző napfényben…
így visszanézve, akkor miért volt életem idétlen?

Fényt
Épphogy
Maroknyit
Kaptam sorstól,
Leégtem. Miért?

Kiket szerettem,
Ők elmentek.
Maradtam.
Vétek
Ez?

Vecsés, 2017. szeptember 30. – Szabadka, 2017. október 17.– Kustra Ferenc – A verset én írtam, az apevákat, szerző-, és poéta társam, Jurisin Szőke Margit.

...