|
|
|
|---|---|
 |
|
| A nőm… de szeretem | ||||||
| A nőm a virágok virága, hogy enyém… ez Isten áldása.
A nők bizony érdekes teremtmények, de van bennük nagy lélek… Ne legyen titkunk, hogy azért többekben benne van az jó vastag ármány, Vannak néha kemény viták, de akkor besegít a közös alkotmány. Ráadásul az én nőm, a szép virágok virága. Ő saját családi égbolt, fényes, csiszolt gyémántja. Van olyan is, hogy a tested ringatózik hevesen, Van, hogy a Te tested, nekem ringatózik kecsesen… Van nagy örömöm, ha a Tested lángol, nekem nyílva nekem lángol... Te vagy sokszor vadult reményem pillanata, Te vagy remény beteljesítő pillanata… Mese nincsen, szeretlek biz' tégedet, élvezem a „véredet” … Te vagy az életem örök kenyere, a szívem eledele… Most akkor lemegyek a sarki virágostól, hozok csíkos tulipánt, Nagyon várom, hogy lássam a szemedben a "hálás", villanó lángolást. Vecsés, 2026. március 3. – Kustra Ferenc József- írtam: a nőnapra az én Nőmnek | ||||||
| ||||||
