|
|
|
|---|---|
 |
|
| Koldus jön erre… | |||||
| Koldus jön erre, csoszogva, az avart szétrúgja,
Mi meg úgy marad, abban ottmarad a lábnyoma. Mindezt bentről ablakon át látom az utolsó napsugarakban, Koldus közben biztosan él esti maradék reménysugarakban… Az árnyéka közben el is mosódik, Biztos, hogy mai reménye halódik… Vecsés, 2015. november 6. - Kustra Ferenc József | |||||
| |||||