|
|
|
|---|---|
 |
|
| Fuimus | |||||
| De jó, ha elszállt minden álmunk,
Ha nem tudunk senkit szeretni, Ha érzéketlen k?vé váltunk, Ha nincs reményünk s nincs több álmunk. Hullhatnak forró könnyek értünk: Nem érezzük terhét a vádnak, Hitvány ellen nem forr a vérünk, Csókot, ütést egyként nem érzünk. Mit sem várva, mit?l sem félve Állunk ez ?rült forgatagban S ha eltipornak összetépve: Voltunk... aztán... mindennek vége. | |||||
| |||||