|
|
|
|---|---|
 |
|
| (Kedvesem betegen . . .) | |||||
| Kedvesem betegen
szunnyad e hajnalon. Nyugodj most, szerelem, szeress most, nyugalom. Az okos gyermeket facsarja buta láz s vele nem szenvedek, engem csak megaláz. Mint aki orvosért vágtat vad utakon, ugy dobog a szivem. Hallgatom, hallgatom. Mért fekszel betegen? Mi kéne? Két pofon? Nyugalom, szerelem. Szerelem, nyugalom. | |||||
| |||||