|
|
|
|---|---|
 |
|
| Őszbe hamvadt… | |||||
| Őszbe hamvadt a forrón perzselő nyár, elmúlt már,
És biz’ vissza nem jön, ember erre hiába vár. Itt már nem terül fény, a sűrűbbedő alkonyra Korai est, fekete leplet borít arcomra… Őszies ég alatt a szélvihar, villanydrót húrokon játszik, Néha elmegy, de visszajön, és egy csoda-dallamot újra játszik. | |||||
| |||||