|
|
|
|---|---|
 |
|
| Vággyal az asztalig… 2. | |||||
| avagy asztaltól az ágyig…
Kedveském, csillagom Laura! Vágyam úgy kerget... egész nap ma! Kerüljünk közelebb… Talán… legközelebb? Vágyom közelségedet, még ma! * Ó, drága, egyetlen, kedvesem, Sorait olvasom – nevetem. Mit kerget ennyire? Nem vagy te nyúl, ugye? Vagy csak futsz? Nálam nincs kegyelem! * Kedveském, csillagom, pezsegve Menjünk asztalhoz… én remegve. Kanalat leejtem, Kenyérhéjat eszem. Nem bírok magammal… epedve! * Édes, ha Te szerelemre vágysz, Az nem tesz ám jót, ha bezabálsz! Nokedlit felejtsd el, A vér máshova kell... Így meglátod minden jó… nem hánysz! * Ha már belaktunk, menjünk ágyhoz, Ott nem kell szólnunk senki máshoz… Emésztünk, édelgünk, Testet kényeztetünk… Meglásd… Ez sok jó a csókokhoz! * Mondtam én, hogy nem jól csináljuk! A sorrendet megfordítottuk. Máma nem lesz móka, Mert jön... kaja kóma! Holnaptól okosan csináljuk! Vecsés, 2023. január 21. – Siófok. 2025. április 16. – Kustra Ferenc József – íródott: A „vággyal az asztalig” … c. [Kétszerzős!] versem kétszerzős átirataként, romantikus LIMERIK csokorban. Páratlan versszakokat én írtam. A párosok szerző-, és poéta társam Gránicz Éva munkája. | |||||
| |||||