|
|
|
|---|---|
 |
|
| Nekem is járna a tegnap után… Idus | |||||
| (leoninus csokor)
Tegnap a reggeli keléskor rendben voltunk, ebéd után elszunnyadtunk. Ügy tűnik engemet elkapott az alvás heve, jó mélyen éltem benne. Igaz, hogy külön szobánk is volt, mert én nagyon művelem a horkolóst! Ötkor ébredte, de képzeljétek feleim, Nem találtam, mi volt az enyim! Nem veszekedtünk pedig, kicsit sem civakodtunk, nem volt kis közös harcunk! Megnéztem a szekrényed és üresnek találtam, Így magamban csacsogtam! Eltűntél, ruhástól… Ekkora meglepetés nem ért mostanság a sorstól… Se telefon, se SMS, sem egy cetli, így nem is tudom, miért köllött elmenni. Ma hívtalak telefonodon, de a gép bemondta: nincs hívható ezen a számon! Tegnap még délelőtt élveztem a megélt éveket, nem számoltam gyűrődéseket! Jaj, így öregen, tán' ifjú kanra találta? Huh, a sors tegnap elött rád testálta? Most nincs mit tenni, a sors ez rótta rám, öregségemre már nem vagy babám… Már egyedül húzom sors törött szárnyú stráfkocsiját, meddig járom még élet útját? Nekem járna még nagykabáton lekefélés, de nem lesz már semmilyen lekefélés… Vecsés, 2024. december 7. – Kustra Ferenc József | |||||
| |||||