|
|
|
|---|---|
 |
|
| Pipacstenger | |||||
| Kedvesemmel rét mellett jártunk,
Felébredt a szerelmi vágyunk. Pipacstenger ringott, Testünk úszni vágyott... Szerelem vize. Jöjj csobbanjunk...! Pipacsok közt a vágy belobban, Testünk perzsel, a csókban lobban. Most kell! Gyere Édes, Szeretni mézédes... Letépem ruhád rólad nyomban! A napfény fehér b?rünkbe mart, A vágy, mint egy szell? felkavart. Szomjunk nem víz oltja, Csakis egymás csókja... És az id?, ott velünk megállt. F? hajolt ránk, nem tiltakozva, T?zben testünk összefonódva. És nem volt már határ, Csak te, én, s b?vös nyár. Olvadt pipacsok piros csókja... Siófok, 2025. május 10. -Gránicz Éva- Írtam: Romantikus LIMERIK-ben. | |||||
| |||||