|
|
|
|---|---|
 |
|
| Majd’ itt van a nőnap | |||||
| Pirkadatkor úgy várom, hogy már reggel legyen,
Megyek, hozok neked virágot, hogy friss legyen… Én hozom Neked, örömet szerezve Neked. Álmomban ragyogsz, közben belém ivódsz. Én bizony szeretem a szerelmedet, a szerelmi becsületed. Kedveske, én nappal is szeretlek, nemcsak a vak éjben, De óhatatlan, hogy nagyon izgalmas vagy az éj-fényben… Lányok, asszonyok, nők, ismeretlenek vagy ismerősök… Megvallom Neked, hogy a hétköznapokban vagytok hősök! Édeském, Te jól őrződ az otthoni sparheltod… szeretem az álmod… Nos, megyek is virágod, sárga rózsa csokorért… nagy, mint az álmod… Vecsés, 2026. március 3. – Kustra Ferenc Józse - írtam: „Itt a nőnap” c. versem átirataként. | |||||
| |||||