|
|
|
|---|---|
 |
|
| Ki volnék én? | |||||
| Hétköznapi pszichológiában a magányról…
(Bokorrímes) Tus kihúzóból lecsebbent öreg paca? Arany töltőtollból egy kicseppent paca? Hamisan kóválygó fisz, a zenekarba? Vagyok-e én a magány képlete? Vagyok-e én lét képtelensége? Vagyok-e én vad sikoly a csendbe? Vagyok-e én csak egy nyomorult, esdve? Vagyon-e én alkalmatlan eleve? Vagyok-e én egy sánta púpos teve? Vajh, mint író, rosszul szerkesztett mondat? Vajh, mint író, rosszul kigondolt mondat? Vajh, mint író, rosszul írt, bántó mondat? Tükörbe sokszor nézegetem magamat, Mit sem látok, de, felismerem magamat, Senkiségemért folytatom vad harcomat… Azt bizton tudom, hogy a bezárult magány embere vagyok, S mint egy kiöregedett remete a semmibe kullogok! * (Septolet) Nincs múlandó boldogság, Van másik-naposság, Létezik, örökléti szomorúság! Boldogtalanság, Ismeretlen boldogság, Magányosság, Magányban megszállottság… Vecsés, 2024. október 7. -Kustra Ferenc József- írtam: önéletrajzi írásként a magányról… | |||||
| |||||