|
|
|
|---|---|
 |
|
| Víziók | |||||
| Bús látományok, nagy, fehér n?k
lengik körül az ágyamat, s csiklandozó gyermekmosollyal szemembe néznek bágyatag. Csókolják ólomszínü arcom ringatva elfáradt fejem, lefektetnek mint egy halottat, meredten és szerelmesen. Hideg kezükkel simogatnak e holt-fehér, nagy asszonyok, néznek reám nyugodt szemekkel s forró szemembe könny csorog. | |||||
| |||||