|
|
|
|---|---|
 |
|
| Nyugalmam Fellegvára | |||||
| Szívfájdalomból eredend?, szétfeszít? kálvária vár reám,
Ott, hol lélegz? lény, reményt sosem talál, csak némán áll, s kiabál, "Merre bolyonghatok?", indulataim porain nem vagyok gondtalan, boldog! Onthatatlan vágy kötelez, "Kinek a szükséglete ez, ki járatja a bolondot?" Régmúltam által, számtalan e fiktív talánnyal sz?tt kérdéseim sokasága, Úgy érzem, örökre bezárta kapuit, kín-szenvedésében, nyugalmam fellegvára. | |||||
| |||||