|
|
|
|---|---|
 |
|
| Elmúlás | |||||
| Ha életed egére felleg borul,
Szívedben a búbánat csatája dúl. Ne legyen barátod a bús csüggedés Mert az élet iskolája szenvedés. Ha majdan egykoron, éveknek múltán Az elhagyott sírom halmára rálelsz Amely fedni fogja fáradt testemet Írd fel, kérlek, a korhadó keresztre, Hogy egykoron Te, szerettél engemet. | |||||
| |||||