Látunk egy közeli, szomszédos háborút és fölütötte a fejét a már -majdnem- háborús világhelyzet

(3 soros-zárttükrös)
A kicsi az kicsi, a nagy meg nagyot fagy, télen az ablakra jégvirág fagy,
Tél végén a jégvirág leolvad, a barázdában a jégpálya olvad már nem fagy…
A kicsi az kicsi, a nagy meg nagyot fagy, télen az ablakra jégvirág fagy.

(senrjon csokor)
Jégvirág az ablakon,
A kemény fagy mély csendet rajzol.
Tavasz közeleg.
*
(Bokorrímes duó)
Fekete kosok, már leírattalak benneteket,
Nagyon látszik nem tanultátok meg a leckéteket.
Mily’ isteneitek vannak? Titeket segítenek?

„Nyugaton a helyzet változatlan”,
A mi helyzetünk nagyon áldatlan!
Tetves kosok, hogy szakadjon le a két szarvatok,
Rájöttünk ám, hogy elhihetetlen a szavatok!

Fekete kosok jöttek,
Ígéretük csak dühöt termett.
Bár letörne szarvuk!
*
(kétsoros, bokorrímes)
Fekete kosok, a szívetek miből van, jégfaragás, vagy makadámkőből faragott?
Titeket talán még gazdag társak sem érdekelnek, talán, ha az is pénzből faragott?

(Leoninus duó)
Van ám nekünk is vágyunk, ha hiszitek, ha nem, háborúnak legyen vége, nem élvezem!
Ti kerestek dollárban milliókat, közben ki fütyülitek a szegény milliókat!
A háború megy előre, mert ez páratok érdeke, nem tudjátok, hogy mi a béke…
Ukrajnát meg nem támogatjátok, de eltartjátok… Így ez a Ti háborúságotok.
Tudjuk ám, hogy már annyi a pénzetek, mit sem tesztek, de a háborútok nektek tesztek.
Megállapítjuk, Ti még kosnak is rosszak vagytok, katonákat öletni, mit akartok.
Mi meg miközben vágyjuk a békét, Ti szórasátok kazettás bombák robbanó lelkét!
Mit csináltok vajh’ a megölt katonák vérén szerzett pénzzel, tán’ bankod bombákat bérel?
Mit csináltok a megölt családok vérén megszerzett pénzzel? Mi föl nem fogjuk ép ésszel…

Jégből vagy kőből a szív,
Milliók sírnak, ti számoltok.
Békét ki mondja?
*
(10 szavas duó)
Mindennap átéljük, vágyunk messze repül,
Örülünk, hogy ágyúgolyó messze repül.

Tudjátok, hogy nekünk egy robbanás is borzalom?
Pecheseknek jut földhalom!

Messze száll a vágy sokszor,
De nálunk csak a robbanás száll.
Földben lesz végünk.
*
(3 soros-zárttükrös)
Nekünk már nemcsak a háborúból van elegünk, de fekete kosok! Belőletek is!
Hogy gazdagodjatok, háborút hoztatok ide a szomszédba! Ti meg még átkoztok is…
Nekünk már nemcsak a háborúból van elegünk, de fekete kosok! Belőletek is!

Elég volt belőletek,
Háborút hoztok, mi szenvedünk.
Nem kérünk többet!

Vecsés, 2023. július 23. – Siófok, 2025. június 24. -Kustra Ferenc József- írtam: a világ, az emberiség
-élő- történelmi-háborús helyzetéről, alloiostrofikus versformában. A senrjonokat szerző-, és poéta társam Gránicz Éva írta.

...

Vágyom, hogy gyere Te Annus, hallod?

Ne kérdezz! Ha érkezel Anna…
Mit hozol… szerelem vihara?
Lassan már megszokom,
Lassan már vágyódom…
Viharod, mindent borít Anna.

Előbb csak a vihar szele jő,
Utána érkezik csak a nő.
Lecsapok hirtelen,
Mint szenvedély-isten.
Ne félj! Csak a szívedre törő.
*
Heves vagy Te, heveny stílusban,
De imádlak, minden álmomban!
Csókolnám a szádat,
Meg a nyakicádat!
Öntesz szeretettel… akkorban.

Heves? De milyen... bíz’ az leszek!
Álmodban is veled ott leszek.
Csókot nyakra – szájra,
Nem vagyok szűz lányka.
Szerelem kell mindig a szívnek...
*
Egyszer csendben érkeznél ide,
Tudod, miért várlak ide?
Próbaként… nagy próba...
Szerelem harcosa…
Gyere már Annácskám… jőj ide!

Olyat tőlem ki látott, csendben?
Mint a tolvaj ki lapul lesben?
Ámor harcosaként,
Lelkem gyújtana fényt.

S csiklandós puszit nyomnál estben... Vecsés, 2025. április 1. – Siófok, 2025. augusztus 2. Kustra Ferenc József- írtam: romantikus LIMERIK csokorban, a páratlanokat. A párosokat, Gránicz Éva, poéta-, és szerzőtársam írta.

...

Mikor a szív újra érez... tankában!

Szív hét lakatnál,
kulcs rég sötétbe veszett.
Most mégis nyílik.
Viharos a Balaton,
Sok levél, vízen úszón…
*
Csöndes kopogás,
idegen, ám ismerős.
Remeg már zár is.
Vannak heves hullámok,
Rajtuk méretes habok…
*
Rozsdás zár reccsen,
egy érzés óvatosabb…
Belép és marad.
Vihar levert levelek,
Nem oly’ emelkedettek…
*
Szívem ajtaja
nyílik, mint sosem előbb.
Valaki belép.
Habok kicsit jujujok,
Velük, bíz nem cukizok!
*
Azt hittem, nem lesz…
de lám, a fény visszatér.
Régi sötétre.
Tudnám, halak viselik?
Ezért néz ki némelyik?
*
Nem hittem többé,
de ő máshogy érkezett.
Nem tört, csak várt rám.
Hallom, susog a nádas,
Békák lakása nádas…
*
Érzés közeleg,
nem kérdez, csak ott marad.
Ajkam nevét súg.
Gólyák otthon… fészekbe?
Nem gondol, jó étekre!
*
Szívem rég hallgat,
de most a csend közepén.
Valaki beszél.
Nos, eső kezd szitálni,
Haza kezdünk indulni…
*
Lakatról lakat
hullott - és nem félek már!
Újra szeretni.
Na, jó, kicsit megnéztünk…
Viharon elmélkedtünk.

Siófok, 2025. április 19. – Vecsés, 2025. április 19. -Gránicz Éva- írtam: senrjú csokorban! Alájuk a tanka versek, szerző-, és poétatársam: Kustra Ferenc József munkája!

...

A TANQ csokrot eredeti „haikus” stílusban írta meg a szerzőpáros…

Dombhát is csendesül,
Fölötte, vörös felhő áll.
Hosszúra nyúlt árnyak…
Fűvel cicomázott dombok,
Mindenhol szétszórva bokrok.
*
A távoli dombok,
Lenyugvó nap bíborában…
Hosszúra nyúlt árnyak…
Tanyáznak rajt virágcsokrok,
Eldugva sötét bozótok.
*
A környéki dombság,
Bíbortakaróba bújik.
Hosszúra nyúlt árnyak…
Szállnak az eltévedt csókok,
Széllel érkező sóhajok.
*
Dimbes-dombos tájék,
Sötétülő bíborszínben.
Hosszúra nyúlt árnyak…
Fa-ifjúk, még fiatalok,
Kissé csak zabolátlanok.
*
A dombos tájékon,
Minden bíborszínben játszik.
Hosszúra nyúlt árnyak…
Üde növényi illatok,
Nincsenek hegyi patakok.
*
A dombhalmok fölött,
Mélyvörös, karmazsin felhők.
Hosszúra nyúlt árnyak…
Elterjedt mihaszna gazok,
Nem vagyon búzakalászok.

Vecsés-Budapest. 2016. június 18. – Kustra Ferenc József - A HIAQ –t én írtam, a verset alá, a
szerző-, és poéta társam Szedő Tibor. A vers címe: „Földcipók”

...

Régi időkben az aratás zene volt…

(Bokorrímes)
Búgva zakatol a cséplőgép, kicsit tán' mélán,
Ömlik belőle az érett búzaszem, tán’ léhán…
Virradatkor kezdték a kaszások és indult a gép,
Mélabús hangján az óta is, csak muzsikál a gép.
Óh mily’ jó muzsikás, a gép!
*

(leoninus csokor)
Micsoda egyhangúság... monoton a zene, de nem lehet betelni vele.
Úristen, hogy mit művel itt ez a nagy gép! Hangjára készen felvidul a nép.
A nép, az Istenadta nép…

Hallgassatok hegedűk és hallhass te zongora, cséplőgépnek, most van a sora.
Hol van hangszer és vele a versenyzene? Zene a fülnek, ha búzát öntene.
Szépen megértett búzát öntene!

Amikor maggal hinti a földet a magyar, megkezdi harcát aratással, mi magyar!
Ajkakon csak úgy elmúlik mindenféle dal, jó termésnél aratás lesz hahotával.
Ha mégis maghintéskor mélabús a magyar nép, dalolva visszaadja most azt a gép…
A gép, ez az otromba gép…
*

(3 soros-zárttükrös)
Búgva dolgozik a cséplőgép, csendesen és tán’ mélán,
Élvezettel hallgatom, elmerengek a nép dallamán…
Búgva dolgozik a cséplőgép, csendesen és tán’ mélán.

Vecsés, 2022. október 23. – Kustra Ferenc József – íródott: Benedek Elek (1859 – 1929) azonos c. verse átirataként. [Közzétette Mucsi Antal Toni, műfordító]

...

Est azúrkékre
Vált, csillagfény remegős.
Aranykalász ring.
*
Bágyadt madárraj
Búzában, szemet keres.
Aratás, közel.
*
Perzselő hőség,
Friss levegő elakadt…
Aratás idő.
*
Zöld hegyek alatt,
Barna gabonamezők.
Aratáskezdés.
*
Hajnal fényében
Fürdik a búzamező.
Aratás kezdet.
*
Dühöng a meleg…
Nap gyilkos lehelete.
Reggel, aratás.
*
Az este lomhán
Toporog, éjjelt terít…
Reggel, aratás.
*
Hömpölygő felhő,
Néha kis árnyékot ad.
Izzadós kaszás.
*
Mező hóhéra
Kaszás képében arat.
Kaszák, jól fentek.
*
Érlelt gabona.
Cséplőgépet etetik.
Kenyér és tarló.
*
A búzamező
Terem, Nap kalászt érlel.
Új kenyér ünnep.
*
Határ, sárgulós.
Gabonacsonk teríték.
Termés honbárban.

Vecsés, 2018. július 27. – Kustra Ferenc József– íródott: haiku csokorban.

...