TANQ csokorban

Hazám védelmében
Vagyok én csatára készen.
Még vérem is folyhat!
Hazafinak, lelke számít,
Ha őt, téveszme nem ámít!
*
Nekem csettint révész,
Rám vár! Nem tudom fizetni.
Így nem visz sehova…
Nem is akartam még menni,
Csak érdekelt, a jegy mennyi…
*
Ha magadra maradsz,
Nyakig ér az egyedüllét.
Kilábalás, nehéz.
Lelki problémával küzdesz,
És nem tudod, holnap, mi lesz.
*
Napsugár vigasztal,
Pedig nem tudja, mi bajom.
Mindegy is, jólesik.
Bajom ellen, nem jó semmi
Arcom, napsugár befedi.
*
Sötétedő alkony,
Nyugvó nap vérébe fullad…
Reggel, majd új nap lesz.
Álmos vagyok, elballagok,
Ágyamban meg álmot várok.
*
Szemem, a csillagok
Fényét issza! Csoda látvány.
Elnézném, reggelig.
Fent kéne lennem, csodálni,
De nem bírok, addig állni.
*
Rét felett szárnyalok,
Itt úgy érzem, szabad vagyok…
Pedig, ez csak álom!
Szabadság, nincs, és nem lehet,
Utálom szemfényvesztőket.
*
Álom lassan múlik,
Hajnali fény, már feldereng…
A mai nap, jobb lesz?
Mára már, sok új tervem van,
Remélem, egyik sem katlan.
*
Aranymadár, útra
Kelhet, messze még a határ.
Nem jött vissza soha!
Nézek, tudatom kitágul,
De a lélek, tovább árvul.
*
Sötétben nem látok,
Fáklyát gyújtok. Lehet látnok.
Megyek lendülettel.
Új utat a fáklyám mutat!
Megtalálja azt, ki kutat.
*
Harang megkondulhat…
Megáll az óramutató…
Az én időm letelt.
Szerepeim eljátszottam,
Ha tapsot kaptam… hajoltam.
*
Emlékcsónak ringat,
Visszaevezek a múltba!
Vajon, mit találok?
Látom foszlányát, emléknek!
Hol a vége, öregségnek…?

Vecsés, 2015. március 25. – Kustra Ferenc József - Új szépirodalmi irányzat jegyében. (A HIAQ –t és a TANQ –t én alkottam meg… szótagszám, 6-8-6 és 6-8-6-8-8) Ez jobban illik az európai gondolkodáshoz, és a magyar nyelv sajátosságaihoz.

...

Az azúrkék tán' a boldogság színe?
Az ott fenn a pilóták játékszere?
Szabadon csak repkednek, mint madár,
Az ő életvágyuk teljesült már.

A madárnál, felhőnél gyorsabbak,
Mint a villám, le és fel… cikáznak.
De marad a kérdés; szabadok-e?
Fejük felett… a kabin plexije.

Vecsés, 1999. február 20. – Kustra Ferenc József

...

A bíboros alkonyatról

Bíbor horizont
Festi be a tófelszínt.
Lassú sötétség…
*
Este, bronzszínű
Leplet húz magára ég.
Sötét láthatár…
*
Megnyúlt árnyékok,
Bíbor színűek lettek.
Fent felhőtlenség.
*
Bíbor csendesség,
Hosszan, mélán, felettünk!
Rohanó alkony…
*
Égszínkék világ,
Az esti bíbor égbolt….
Csend és alkonyat.
*
Habkönnyű szellő
Rét füvét fésülgeti.
Bíborló este.
*
Bíbor kimonót
Már felöltötte az ég.
Sötétség, közel.
*
Augusztus is
Lángol, esti fény, meleg.
Bíbor horizont.
*
Napsugár fénye,
Lassan horizontra ér.
Sötét-bíboros.
*
Esthajnalcsillag
Felébredt, lilás égkék.
Felhőtlen égbolt.
*
Alkonyóra már
Üti az esti felet!
Bíbor-mutató!
*
Lomhán elballag
Árnyék, bíborból éjbe.
Beesteledett.

Vecsés, 2017. május 25. Kustra Ferenc – íródott senrjú csokorban.

...

(3 soros-zárttükrös csokor)
Ücsörgünk a kispadon Balcsi siófoki partján,
Semmi hangok nem jönnek nagy rohanvást, szelek szárnyán…
Ücsörgünk a kispadon Balcsi siófoki partján.

(leoninus)
Ülünk a csendben, tó tükröt tart éppen, lelkünk csitul, hol nyugalom van a létben.
*
A nap elteszi a sok fényt, készül elaludni…
Igy aztán nekünk is haza kell aludni menni?
A nap elteszi a sok fényt, készül elaludni…

Nap fénye lehull, megy aludni, mi is indulunk haza, s talán ma korán bújni.
*
Badacsony fölött az azúr besötétedik,
Az éj sötétje teljese ránehezedik…
Badacsony fölött az azúr besötétedik.

Leheletnyi sötét az est Badacsony felett, rátelepszik, mint súlyos igézet.
*
Szinte letaglóz minket a szép est és nyugalom,
Már Badacsonyi szőlős kerteket nem is látom…
Szinte letaglóz minket a szép est és nyugalom.

Reánk száll a nyugalom sötétje, már elpihen a hegy oldalán, szőlős kertje.
*
Szél sem teszi habzóvá szépséges tükörsima vizet,
Igy tudjuk élvezni ezen mese szép, víz-élvezetet…
Szél sem teszi habzóvá szépséges tükörsima vizet.

Szél sem mozdul, selymes a víz habja, tükörként ring a tó, béke lakik abba.
*
Így estfelé a hőség már különösen nem támadt,
De még nem enged a melegből, hő még, tán’ már fáradt…
Így estfelé a hőség már különösen nem támadt.

Est jön, s a hőség már nem űz, nem támad, még tart a meleg, de lángja lohad, fárad.
*
A csend, a nyugalom ma este már nekünk itt marad,
A szépség, sötétedő napvég, ma a mienk marad…
A csend, a nyugalom ma este már nekünk itt marad.

A nyugalom, ma este nekünk marad szépen, Nap búcsúzik, s fény pihen az éjben.

Vecsés, 2025. márc. 7. – Siófok, 2025. jún. 29. -Kustra Ferenc József -Írtuk: kétszerzősnek. A 3 soros zárttükrösöket én írtam, leoninusokat Gránicz Éva. Olvasni úgy kell, hogy az első és 2. sort egyben, utána a 2. és 3. sort egyben, igy lesz meg a mondanivaló gondolatisága…

...

Innen minden látszik…

(Leoninus duó)
A balatoni sétány a déli oldalon, be-, és megtestesül a parti úton.
Ki erre hosszabban sétál, gyönyörködik, szépségben szépségeskedik…
Halottam az idén is lesz nyár, akkor sokunkat maga a Balaton vár.
Nagyon sok helyen a vízben beljebb, volt néhol nádas is… a legszebb.

Estefelé mindenhol kuruttyoltak a békák, gólyák ellen a vészt’ leadták.
Mi mindenhol megálltunk, nézelődtünk, felfedeztünk, hallgatództunk.
*
(Kínai, dielianhua versforma. Kétszer öt sor. Szótagszám: 7-4-5-7-7 Rímképlet: a x a a a)
Szív dobog, ring a part,

Az út gyönyörű,
Szépség csalogat.
Tükörfény játszik rajt,
Szívem nyár után sóhajt.
*
A békakórus skandál,

Gólya nem jő.
Békák hangja száll,
Víz felett táncot járkál,
S minden csendbe beleáll.
**

(LIMERIK)
Már megkezdődött a sötétség,
Csöndes sötétben ez szerénység.
Körbe ölelt az est,
Mi sötét azúr lett!
Csend a part ölében, gyöngédség…
*
(Kínai, csi-csüe versforma. Négyszer hét szótag. Rímképlet: a a x a)
Ereszkedik halk sötét,
Álmot hint az esti lét.
Víz fölött suhan a szél,
Éjsötét lett most a rét.

Hold gurul a víz felett
Csillag bújócskát szeret.
Szökken árny ide-oda,
Álom kacag… így szeret.

Mosoly ül a víz tetején,
Csillag gyúl a nap helyén.
Tücsök szól a fű megett,
Álom nyomán jár… zenén.
**

(haiku)
Esti sötétség,
Szépség sóhajtozások!
Parti lámpafény.
*
Langyos esti szél,
Fények úsznak víz felett.
Éj álmot ringat.
**

(Tíz szavas)
Maradj mindig velünk, Balcsi kedvesem,
Te vagy nekünk… örök szerelem!
*
Balaton ölel, szívemnek szép szerelem,
Az örök csodám vagy nekem!
**

Vecsés, 2025. március 23. -Siófok, 2025. június 5.- Kustra Ferenc József – írtuk 2 szerzősnek alloiostrofikus versformában, Gránicz Éva szerző-. és poéta társammal.

...

Poéta a viharban…

Fénylő villám, gyűröttre karcolja az eget,
Én meg fölszólok: villám, velem ezt nem lehet!
Erre egy nagyot csattan megint és zumek, lecsap,
Ijedtében kilöttyenti a misebort a pap.

Talán az Isten így kommunikál velünk?
Ha igen, akkor haraggal bánik velünk…
Remeg a kutyám is, bebújt az asztal alá,
Roppan szélroham besuhant az eresz alá.

Eső meg? Úgy elkezdett most vadul zuhogni,
Mintha várná a Noé bárkáját érkezni.
Megint csattant fejünk felett, egy fényesen nagyot,
Kutya felvonított, biztosíték meg lekapcsolt.

Sötétben is tudtam, hogy hol van gyufa, a gyertya,
Gyorsan beletettem égve, egy üvegpohárba.
Ceruza akadt a kezembe és villám ötletem támadt,
Lejegyeztem nektek mind, ami villámlásnál belém áradt.

Vecsés, 2015. július 28. – Kustra Ferenc József

...