Állatvilágról…

Éter! Madárdal!
Földön, sok bogár futkos.
Méhraj a fénybe.
*
Parkban ott ül már,
Illathozó langyos szél.
Boldog méhrajok.
*
Fűben, zene szól,
Tücsök nekünk hegedül.
Zöldes sarjadás…
*
Újraéledtek
Hangok, kertet betöltik.
Tücsök ciripel.
*
Tücsökhang… cirip
Hallik kerti zöld fűből.
Fűnövés zaja.
*
A nád a széllel
Kekeckedik, ujjat húz.
Nádirigó ül.
*
Békaszerenád
Karcsú nádszálak között.
Gólya, már oson.
*
Hűvös májusi
Est, körben nyugodt tájon.
Vaddisznó család.
*
Frissen pattanó
Rügyek… az új természet.
Vaddisznó baktat.
*
Ligeti fák közt
Majdnem végtelen a tér.
Vadkan kóricál.
*
Gévagomba nő!
Kucsmagombát is lelni.
Vaddisznó eszi!
*
Erdőben hallik
Kakukk hangja. Híradó!
Őzek figyelnek.

Vecsés, 2018. április 16. – Kustra Ferenc József– íródott: Basho féle eredeti stílusban…
5-600 éve Japánban úgy tartották, ha a haikuíró, életében meg tudott írni 10 haikut, akkor ő már mester! Én már eddig cca. 3500 db –t írtam. + senrjút, senrjonixot, tankát stb.

...

A zöld szín jegyében…

Hóolvadás volt
Hegyek magas ormain.
Hegytető zöldül.
*
Csöpögő jégcsap…
Zöldülni kezdő tájak!
Rügyfakadás jön,
*
A csendes völgybe
Beáramlik a meleg…
Minden kizöldül.
*
Meleg költözik
Rétekre és erdőkbe.
Zöld fűszőnyegek.
*
Virágok réten
Bimbóból, most nyílnak ki.
Gazok is zöldek.
*
Lengő széltestvér
Borzolja rét zöld füvét.
Természet ébred.
*
Mosolygó reggel,
Ébredésre inspirál.
Séta, zöld réten.
*
Rengeteg virág
Kezd nyílni, fűzöld már szép.
Mindenhol szirmok.
*
Kikelet, széppé
Tesz mindent és zölddé is!
Szép fenyves erdő.
*
Hajnal cseppjében
Kelő, napfénycsillogás.
Zöld fű hegyén, csepp
*
Nap, gyámoltalan,
Lassan hozza a hajnalt.
Zöld fűvön, dér ül.
*
Szél lágyan susog,
Langyos eső csepereg.
Üde a zöld fű.
*
Madárfütty zendül,
Rügyek sercegve nyílnak.
Zöld lét kezdetek.
*
Madárcsicsergés
Andalít, fű kizöldül.
Új, életélmény.
*
Tücsökhang… cirip
Hallik kerti zöld fűből.
Fűnövés zaja.
*
Üzen az erdő,
Üzennek a fák, bokrok.
Fűzöld üzenet.
*
Világ ragyogó…
Rét is zöldesbe borult.
Nap magasan jár.
*
Mosolytükör ég.
Hideg-mosoly, haldoklik.
Zöld fű, csak sarjad.
*
Rét virágot bont,
Erdő, mező, úgyszintén.
Zöld fűben ülni.
*
Szép-hideg mese.
Zöldülő bokor, csak nő!
Lesz termése is.
*
Hóvirág tűnik.
Krókusz nyílik a kertben.
Zöld fű… jó idő
*
Kissé hűs a föld,
Még nem lehet feküdni…
Fűzöld, nem meleg.
*
Ragyogó a kert,
Szín kavalkád főként zöld.
Talaj menti fagy.
*
Melódiát fúj
A langymeleg déli szél.
Zöld élet himnusz!

Vecsés. 2016. április 4. – Kustra Ferenc József – íródott; eredeti Basho féle stílusban…
5-600 éve Japánban úgy tartották, ha a haikuíró, életében meg tudott írni 10 haikut, akkor ő már mester! Én már eddig cca. 3500 db –t írtam. + senrjút, senrjonixot, tankát stb.

...

Cseresznyefa szép
Virágerdőt mutogat.
Ízletes gyümölcs.
*
Cseresznyevirág
Szirma, nagy termést jósol.
Még jó idő kell.
*
Szalad a folyó
Hátán levelek ülnek.
Napsütés terjed.
*
Jön megújhodás,
Rügyek is kipattannak.
Megjött új élet.
*
Völgy öle üzent,
Elkezdődött virulás.
Zöld pihenőhely.
*
Langyos szellő jő,
Virágillattal tele.
Allergiások.
*
Rügyek kinyílnak,
Levelek előbújnak.
Minden színesül.
*
Szálló pillangók,
Méhrajok nem ütköznek.
Remény, új élet.
*
Rügysarjadása,
Az élet megújhodás.
Új élet ébred.
*
Új virágillat,
Nap-varázsló melegít.
Újrakezdés, jó!
*
Illatos hajnal.
Virágillat. Csivitel.
Új idők szele?
*
Pacsirta dalol,
Hangja suhan a légben.
Hírnök hírei.
*
Van fals madárhang,
Meg olyan, mint kisharang.
Jó már hallani.
*
Hópehely nem száll,
Napsütés uralkodó!
Szép rózsaszirom.
*
Zuhogó eső.
Meleg szellő léleknek.
Öntözött magok.
*
Méhrajok mennek,
Kezdődik, munkaidény.
Zúg, méhzümmögés.
*
Idő megenyhült,
Már langyos szél fújdogál.
Örömujjongás.
*
Friss, zöld fű sarjad,
A zöldek illata száll.
Zöld szín változat.
*
Mezőn a konkoly
Szépen virágzik és nő.
Kaszás dolgozik.
*
Meleg fuvallat.
Jégvirág már elhervadt.
Hajnali köd nincs.
*
Új-év, új csoda.
Szellő simogat fákat.
Fű is újra zöld.
*
Kikelet örvend,
Ördög elkeseredett.
Jő, szép időszak.
*
Enyhe szellő fú,
Az égen nincsen felhő.
Már éget, tűz, nap.
*
Természet nevet,
Lelket, testet újítja.
Hátat, már süti.

Vecsés, 2015. április 20. ? Kustra Ferenc József ? íródott; Eredeti Basho féle stílusban?
5-600 éve Japánban úgy tartották, ha a haikuíró életében meg tudott írni 10 haikut, akkor ő már mester! Én, eddig írtam cca. 3500 db ?t. + tankákat, senrjúkat, senrjonixot stb.

...

Viháncolnak a lassan melegedő napsugarak,
Érzem, közben látom, nézem, táncolnak a madarak.
Virágos- és sziklakertünk, már pompázatos,
Megjött! Már itt a szép tavasz és nem álságos.

*

Pattan rügyecske,
Hangosodik már a rét.
Szirom sokaság.
*
Életörömmel
Teli levelek és fű.
Hajnalhasadás.
*
Tölgyfacsemeték
Szégyenlős levelei.
Éppen születnek.
*
Hívogató domb.
Hófehér akáclombok.
Méhraj vitustánc.

*

Már lehet napozni is és ez lélekmelegítő…
A fény is kellett már, testünket lágyan megérintő…

*

Bőrnek kell a fény,
Testünknek dé vitamin.
Vitaminhiány.
*
Nők, már oly’ lenge
Ruhában járnak. Öröm.
Legelő szemek.
*
Tavaszi szünet
Volt már, de vége, elmúlt.
Lassan tanév vég.
*
Gyerekek már kint
Az udvaron játszanak.
Térdek, koszosak.
*

Kutyáknak is tavasz... kezdenek lassan vedleni,
A vakondok, meg igyekszenek dombot emelni.
Mondják a májusi eső, aranyat ér…
Lesz még meleg nyár, ha a tavasz véget ér…

Vecsés, 2015. május 30. -Kustra Ferenc József- íródott: Versben és senrjúban…

...

Locsolom a virágokat,
Megöntözőm szép-lányokat.
Ha nincs tojás, ha nincs puszi,
Locsoláshoz hol egy nyuszi?
*

(Senrjú)
Csillogó szemek
Várják a nagy öntözést.
Nincs is kímélet!
*

(Septolet)
Előkapom locsolóm,
Szép-lányt karolom,
Fúvóm haját feszt,
Mama tésztát keleszt!

Élvezem helyzetet,
Alaphelyzetet,
Testhelyzetet!
*

Ölelve vággyal locsolom a szép-lányt, közben megkérdezem,
Húsvét van, kedvességedet engeded, hogy jól-meg öntözzem?
Egy tincs az arcába hullott és mondta, jó, hogy megélhetem!

Míg a tészta megkelt és megsült, jót beszélgettünk, meg jól be rumos kávéztunk,
Meg, hogy ne feledjem, mama is helyeske, így vele is nagyot locsolkodtunk…
Volt ott terített asztal, csemegékkel, tormaféleséggel... befalatoztunk.
*

(Apeva)
Volt
Bőven
Főtt tojás,
Meg áldomás…
És jó hangulat.
*

(Septolet)
Aztán tántorogva hazamentem,
Leheveredtem,
Várt engem, kerevetem.

Rosszul voltam,
Viaskodtam,
Káromkodtam.
Magamat betegnek nyilvánítottam...
*

(Senrjon)
Így jártam, majd jövőre
Így öregen, óvatos leszek!
Önkiütés volt…

Vecsés, 2019. május 26. – Kustra Ferenc József

...

Tekergőzik, csúszik a kígyó,
Előre menni, neki is jó.

Sétál és cammog az elefánt,
Jó nagy állat, de nem félj, nem bánt.

Szőrös és csíkos lett a tigris,
Így, el tud bújni, akárhol is.

A másik csíkos meg a zebra,
Nem az, aki tengerész vala.

Sok pikkelyes lett a halacska,
Fölfelé úszik a folyóba.

Nagy, teknőt hord hátán a teknős,
Ez megvédi bajtól, nem félős.

Erdők, hegyek királya: medve,
Nem helyes, menni vele szembe.

Nagyon régen él már a kajmán,
Álmélkodhatsz a fogazatán.

Fákon mászik, ugrál a majom,
Mondja: jöhetsz te is, ha hagyom.

Földön jár gyorsan, orangután,
Kerüld, mert fut az ember után.

Rikító színes a kakadunk,
Tán’ a legfeltűnőbb madarunk.

Van még a vastagnyakú bivaly,
Erős, őt sohasem éri baj.

Prérin, sokszor látni csorda gnút,
Áll, előadja a mélabút.

Fura vízi lény a tintahal,
Meg a neve is az, mert nem hal.

Vízben fickándozik, ebihal,
Hajh’ béka lesz ő nem tintahal.

Veszélyes húsevő; piranha,
Biz’ mindent lerág, tövig, csontra.

Sokféle fajta van; skorpió
Az ember jobb, ha óvakodó.

Őslény a kacsacsőrű emlős,
Igaza van, embertől félős.

Vándormadár a fehér gólya,
Messzi vidékek hírhozója.

Eresz alatt fészkel a fecske,
Kedvenc étele a legyecske.

Jászolba kötve áll a tehén,
Csak áll, sziesztázik, kérődzvén.

Legyen kese, vagy arabs a ló,
Ráülni és vágtatni oly' jó.

Tyúkudvarban élnek a tyúkok,
Jók vasárnap a rántott húsok.

Árokparton béget a birka,
Gyapjúja, tövig le van nyírva.

Tél! Üvöltenek a farkasok,
Bizony ettől félnek a kosok.

Jó melegben durmol a cica,
Menj ki és fogj egeret még ma.

Szürke, surranva megy az egér,
Ha fél, a sajt lyukba is befér.

De nagy és kövér a víziló,
Szerinte, csak dagonyázni jó.

Látszik, eltűnik; kaméleon.
Azt hisszük, csak levél az ágon.

Hosszú, ragacsos nyelvű; hangyász,
Bizony, ő termeszvárban az ász.

Szarva van és szakálla; kecske,
Gidája mondja: mekegecske.

Igazi vadállatka a borz,
Van rokona is, a büdös-borz.

Vörös és hegyes orrú; róka,
Ő az erdők-mezők lovagja.

Északi vidéken él a grizzly,
A sétálókat ijesztgeti.

Ha síelsz és látod: hópárduc,
Siess el, ne maradjon ott cucc.

Nagy, fekete madár a holló,
Kicsalják tőle a sajtot, ó!

Fejjel lóg lefele; bőregér,
Nincsen tolla, csak bőr és sok ér.

Piros pöttyös; katicabogár,
Őt szeretjük, szerencsebogár.

A kajmánhoz hasonló a gyík,
Nyáron, köveken sütkérezik.

Sokfelé repül, ugrik: sáska,
Káros ő, jobb, ha nem látjuk ma.

Tengerek lakója a bálna,
Fél is tőle a kicsi márna.

Vadvizek lakója: vízipók,
Film is van róla, ő csodapók.

Agyaras és csíkos: vaddisznó,
Hej, a kedve mindig támadó.

Erdők szép állata: őzike,
Rőt színű és barna a szeme.

Földalatti utat fúr vakond,
Hogy ő miket tud? Hinnéd? Most mond.

Nedveset szeret: csigabiga,
És mindig hátán van a háza.

Nyáron, zümmög és csíp a szúnyog,
Tőle az ember, biz' viszolyog.

Fákat járja, nem asztalos; szú,
Mindent átfúr, biz' kemény orrú.

Udvaron ugrálnak a kutyák,
A portát és a gazdit óvják.

Gyorsan úszik, mint a hal; fóka,
Így róla is szólt, e mondóka.

Vecsés, 1998. december 22. – Kustra Ferenc József

...