A szerelem egy érzés, mely a testemet bejárja. A szerelem egy vágy, amely a szívemet megrázza. Az érzés fogva tart,a vágy hatalmat ad. Így a szerelem engem Boldogság tulajdonosává avat.

...

Egy érzés mely meg nem fogható
Mely szóval ki nem mondható.
Okozhat örömöt, bánatot, szenvedést
Máskor életre szóló csodálatos érzést.

Járom az utam, s ezen érzéssel,
Sokszor találkozom; legalább ezerszer.
Lesz amely kellemes, lesz amely kevésbé
Az érzést sosem ismerhetem eléggé.

Holnap tán meglelem az igazit
Másnap már szívem összetörik.
Lelkem eme érzést?l csakhogy nem szalad
Utána szívem majdhogy nem meghasad.

Csak hogy fel nem adom bármennyire is fáj
Életem eldobni ezért igen nagy kár.
Jaj, tág kör? érzelem,
Pontosan: a szerelem!

...

jó volt régen és fáj hogy vége de szerintem nekünk újra járni kéne

...

Mikor felkeltem csak néztem meredten
Te jártál fejemben
Éjjel rólad álmodtam
Emlékszem csak tátogtam
Mikor gyönyör? arcodat megláttam
De véget ért az álom
De egy cseppet sem bánom
Hiszen ha leszáll az éj és becsukom a szemem
Ismét veled lesz tele a fejem...

...

Szeretlek és azt kívánom mindörökké így legyen,
kereslek de nem talállak merre vagy ó Istenem.
Ha nélküled felébredek csak szenvedés a pillanat,
id? múlik hiányodnak t?rdöfése megmarad.
Felemészti lelkemet ha nem fogod a két kezem,
árnyék vagyok jól tudod fény nélkül nem létezem.
A remény hal meg utoljára most a könnyem elszaladt,
legyél te ki megtalálja kösd össze mi elszakadt.
Álmaim vad mámorában boldogságot képzelek,
a valóságnak kapujánál a kulcsot tartja két kezed.
Múló testem rabjaként a létezésem önmagad,
nélküled a szívem tép? fájdalomtól megszakad.
Ölelj át ha hiszel bennem én vagyok ki kell neked,
együtt kezdjünk újra el egy boldog hosszú életet.
Bocsáss meg ha vétkeztem az utam nem a kárhozat,
a világ oltárán büntetés örök ember áldozat.
Ünnepek a pillanatok ha mellettem vagy kedvesem,
ketten egyként tehetünk hogy virágozva szebb legyen.
Ajkadnak édes csókja tépheti el láncomat,
feltekintek hát az égre lesz e aki megragad.
Hullanak a csillagok ha kívánod én itt vagyok,
ragyogjon a boldogság suttogják az angyalok.
Kifejezni enyhe lenne szavakkal hogy hiányzol,
mindörökké szeretlek a lelkemre te vigyázol.

Szerelmünk gyümölcsének zamata lett végzetem,
édenképek gy?r?jében tiszta lelkem meztelen.
Nesztelenül feléd száll és megérinti arcodat,
arra kér hogy adj er?t hogy megvívja a harcokat.
Nézz magadba most is ott van érezheted lényemet,
soha ne sírj benned élve érzem azt hogy létezek.
Észveszt?en szeretlek és hiányzol ó annyira,
szenvedéllyel kívánlak úgy ahogy más még soha.
Egybeolvadásra vár a láva látva testedet,
igaz gyöngy a gyönyörök közt utánad így tespedek.
Fogy az id? vele együtt sorvadok az ég alatt,
életingoványban küzd?k körülöttem sírfalak.
Éppen ahogy süllyedek a miatyánk most rám nevet,
reménytelen gy?zelmet csak az mond aki nem szeret.
Válaszolj hát tiszta szívvel azokkal a szavakat,
amit csak a lélek súghat magabiztos alappal.
Megnyíltam és megnyitottam el?tted most mindenem,
feltörted a pecsétet mit rám nyomot az életem.
Angyalom én jól tudom hogy elvesztetted szárnyadat,
de fürkészem fent az égen megjelen? árnyakat.
Hullanak a csillagok ha kívánod én itt vagyok,
ragyogjon a boldogság suttogják az angyalok.
Kifejezni enyhe lenne szavakkal hogy hiányzol,
mindörökké szeretlek a lelkemre te vigyázol.

...

Gondolataim, még mindig ott járnak veled,
Tudom,hogy Téged már felejtenem kéne,
Hisz szíved,már rég más tulajdona lett.

Vérz? szívem, még mindig utánad eped.
Pedig tudom, hogy a Te szívedben soha,
Nem volt hozzám semmi érzelem..

Egy test voltam Neked semmi más,
Amivel érzelem nélküli vágyaidnak,
Busásan tehettél eleget.

De nem vetted észre azt, hogy a
Szenvedély, amit mutattál irántam,
Szívemet megsebzed vele és,
Bánatot okozhatsz ezzel nekem.

...